Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám. 151 séges bűntettért büntettetett meg, a mely nyilvánvalóan alacsony és erkölcstelen érzületet árul el. Ezen törvény mellett az, hogy tulajdonképen mely cselekvények képeznek kitagadási okot. nagyon is a biró bölcs belátásától függ. Ennek ellenében tehát a törvényjavaslat a legtöbb törvényhozási munkálatok nyomdokait követve, a specificus taxativ felsorolás rendszerét tette magáévá, és a kitagadási okokat az újabb törvényhozási munkálatok alapján s a Hármas tvkv. I. r. 52. és 53. czímeiben találkozó életképes elemek figyelemre méltatásával állapította meg. A kitagadási okok 1., 2., 3. és 5-ik pontjai oly cselekvényeket, illetve mulasztásokat minősítenek kitagadási okoknak, a melyek a családi érzület nyilvánvaló megtagadását képezik. Azon gyermek, a ki szülője vagy szülőjének házastársa ellenében hamis vád bűntettét követi el, a ki szülőjét nyomasztó szükségben szándékosan segítség nélkül hagyja, a ki szülőjének vagy szülője közeli családtagjainak élete ellen tör, vagy másoknak ilyen bűncselekményeit előmozditja, a ki szülőjét erőszakos kézrátétellel vagy másként tettleges bántalmazással illeti: a családiasság erkölcsi kötelékét önkezével tépi szét, s méltatlanná teszi magát arra, hogy a családiasságon alapuló örökösödési jogát a törvény védelme alá vegye. Es valóban úgy látjuk, hogy ezen cselekményeket, melyek a Htkv. I. r. 52. czím 2., 5., 3. és 1. szakaszában foglalt kitagadási okoknak lényegben megfelelnek, a törvénykönyveknek és törvényjavaslatoknak túlnyomó része kitagadási okoknak, részben pedig érdemetlenségi okoknak minősiti. Kérdés lehet azonban, vájjon a törvényjavaslat 89. §-ának 3-ik pontja nem ment-e túl a kellő mértéken akkor, midőn az örökhagyó azon családtagjainak körét megvonta, a kiknek élete elleni leselkedés kitagadási okot képez. Az osztrák ptkv. 540. §-a csak az örökhagyóra, gyermekeire, szülőire vagy házastársára vonatkozó btíncselekvényeket minősiti nem ugyan kitagadási, hanem érdemetlenségi oknak, de nemcsak az élet utáni leselkedést, hanem a becsületben, testi épségben vagy vagyonban való minden olyan sértést érdemetlenségi okul jelöl meg, a melynek alapján a büntető törvények szerinti eljárásnak lehet helye. A törvényjavaslat a cselekmény megállapításánál sokkal szűkebb körre szorítkozik mint az osztrák polgári tkv., mert a vagyoni bántalmazást egészen mellőzi, és az 5. pont tartalmát csupán az örökhagyóra korlátozva, a családtagoknál csupán az élet után való leselkedést minősiti kitagadási oknak. Azonban a családtagok körének megvonásánál túlmegy az osztrák ptvkvön, és a szász ptkv. 2575. §-ának példáját követve, azon családtagok közé, a kiknek élete utáni leselkedés kitagadási okot képez, az örökhagyó testvérét is felveszi, a mi a cselekmény súlyosságánál és a családi kötelék közelségénél fogva eléggé indokoltnak mutatkozik. A 6-ik pontban foglalt kitagadási oknak megfelelő kitagadási okot ismer a porosz Landrecht 409. §-a, a zürichi törvénykönyv 2042. §-ának c) pontja, a hesseni javaslat 116. §-ának 3-ik pontja és az osztrák ptvkv. 768. §-ának 4. pontja. A törvényjavaslat a legutóbb idézett törvénykönyv szövegezésébe felvette ezen kitagadási okot, mely részben összevág a Htk. I. r. 52. czím 4. §-ában foglalt azonos alapgondolaton nyugvó, de szűkebb korlátok közé vont kitagadási okkal. Ónként értetik, hogy egyes, habár nagymérvű kicsapongások kitagadási okul nem szolgálhatnak, hanem mint a törvényjavaslat szövege követeli, a közerkölcsiséget megbotránkoztató életnek megátalkodott folytatása jogosíthatja csak fel az örökhagyót leszármazóinak kitagadására. Azon körülmény, hogy e pont az elöbbeni pontoktól eltérve, a jelen időben van szövegezve, kétségtelenné teszi, hogy a megátalkodott élet folytatásának a kitagadáskor kell fennállani, és igy a közerkölcsiséget botránkoztató életet megátalkodva folytatott, de megjavult leszármazó többé ki nem tagadható. A fentebbieken kivül felvette még a törvényjavaslat a 4-ik pontban kitagadási okul azt, ha a leszármazó bűntett miatt halálra, életfogytiglani, vagy tizenöt évi fegyházra Ítéltetett. Az ismertebb európai törvénykönyvek közül a bűntettért való elitéltetést kitagadási oknak minősitik a porosz Landrecht, az osztrák polgári törvénykönyv és a zürichi polgári törvénykönyv. A porosz Landrecht a II. r., II. czím 399. §-ábau csupán a felségárulást és a felségsértést minősiti kitagadási oknak, a mely intézkedés mint pusztán politikai tekinteten alapuló, nem köve-