Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.
Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról
124 41. szám. séget túlhaladó adományban részesített örököstárs nem is léteznék, a mint ez az 53. §-ban megállapítva van. Ha tehát az örökhagyónak van négy gyermeke, a kik közül A. leányát 6,000 frttal kiházasitotta, B. 2,000 frt, C. fiainak pedig 1,000 frtot adott önálló háztartás berendezésére, míg leánya D. betudás tárgyát képező adományban részesült s azután az örökhagyó 9,000 frt érték hátrahagyásával halt el: A., a kit, ha az általa kapott hozomány is a hagyatékhoz számíttatnék, összesen 18,000 frt érték után 4,500 frt, tehát kevesebb illetné, mint az őt terhelő betudási érték, számításon kívül hagyatik, az ő 6,000 frt hozománya a hagyatékhoz hozzá nem számíttatik, hanem a hagyatékhoz csakaB.-t és D.-t terhelő 3,000 frt számíttatván: 12,000 frt alapul vétele mellett fog tenni B., C. és D. örököstársaknak osztályrésze fejenkint 4,000 frtot és fog kapni B. az őt terhelő 2,000 frt betudása mellett tényleg 2,000 frtot, C. az őt terhelő 1,000 frt betudása mellett tényleg 3,000 frtot és D., a kit semmi betudás nem terhel, 4,000 forintot, a mi által az egész hagyaték (9,000) frt kimerittetik. Ha azonban törzs szerinti osztály esetében a távolabbi leszármazók közül egy vagy többen nagyobb előre betudandó értéket kaptak, miat a mennyit az ő osztályrészök tenne: akkor az 53. §. alkalmazása is igazságtalanságra vezetne. Tegyük fel ugyanis, hogy egy atyának van két fia és egy elhalt leányától származó két unokája, a kik közül az örökhagyó az idősebb leányt, a ki kedvencze volt, 2,000 frttal kiházasitotta, gyermekeit és másik unokáját semmi betudandó adományban nem részesítette és azután meghalván," kitűnik, hogy hagyatéka mindössze 3,000 frt. Ezen esetben, ha az 53. §. szabályát követve a 3,000 frttal kiházasitott unokát egyszerűen számításon kívül hagynók: a 3,000 frton a két gyermek és az egy unoka egyenlően osztoznának s kapna mindenik 1,000—1,000 frtot holott kétségtelen, hogy ez nem lenne igazságos osztály, mert az unoka, a kit egy törzsosztályrésznek csak fele illet, maga kapna egy egész osztályrészt, vagyis annyit, mint egy-egy gyermek. Igazságos osztály az ilyen esetekben az által éretik el, ha, mint az 54. §. rendeli, úgy az örökség megnyílta előtt elhalt, vagy az örökséget visszautasító, mint az örökséget túlhaladó adományban részesített távolabbi leszármazót terhelő előre kapott érték a törzsosztályrészek megállapításánál az illető leszármazó örökrésze erejéig az illető törzs terhére betudatik. Vagyis a fentebbi példára alkalmazva ezen szabályt, miután a hagyaték mindössze 3.000 frt s miután a két gyermeket egyenkint s /6, a két unokát pedig egyenkint V 6 részben illeti az örökség: a 3,000 írthoz, mely a két gyermeket illető s-ódnak és az egyik unokát illető Ve-odnak felel meg, hozzászámítandó még a kiházasitott unokát illető ^'s-od rész, vagyis a 3,000 frt tényleges hagyatéknak V*-öd része, azaz 600 frt és akkor a törzsosztályrészek 3,600 frt alapul vétele mellett lesznek megállapitandók, tehát fog kapni a két gyermek egyenkint 1,200 frtot; a két unoka törzsosztályrésze pedig ki fog tenni szintén 1200 frtot, de ebbe betudatik a kiházasitott unoka, által előre kapott 2,000 írtból az ő örökrészének megfelelő 600 frt, tehát ezen unoka mit sem kap, hanem az egész 600 frtot kapja a másik unoka. Ezzel el van érve az igazságos osztály, mert a testvérével együtt egy törzsosztályrészben jogosult unokát igazságosan csak fél annyi (600 frt) illetheti, mint a mennyit (1,200 frtot) fejenként a gyermekek kapnak; és a két gyermeket egyenkint illető 1200 frt s az unokát illető 600 frt együtt az egész tényleges hagyatékot (3,000 frt) kimeríti. Másik összetett példa, a mely egyúttal megvilágítja az 54-ik §-nak azon további rendelkezését is, hogy az ugyanazon törzshöz tartozó leszármazók között, ha közülök egy vagy többen külön betudandó értéket kaptak, a törzsosztályrész betudására nézve ujabb betudásnak van helye, a következő: Az örökhagyó meghal és hagy maga után 1. 3 gyermeket A., B., C-t
