Képviselőházi irományok, 1887. I. kötet • 1-40. sz.

Irományszámok - 1887-11. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a szajol-kunszentmártoni helyi érdekű vasut engedélyokmányának módositására vonatkozólag kiadott "Függelék" tárgyában

62 11. szám, azonban azon körülmény folytán, hogy — mint már említeni szerencsém volt — az épitési üzlet koczkázatait a társaság maga viselte. Miután a kimutatott 800,000 forintnyi tényleges szükséglet fedezésére 1886. év végéig a 458,000 frt névértékben elhelyezett törzsrészvényekből és az időközben megnyílt pálya üzleti jövedelmeiből a törzsrészvényeknél, illetőleg az időre szóló hozzájárulások leszámítolásánál felmerült pénzbeszerzési veszteség levonásává] csak 442,477 frt 79 kr. folyt be, — ennélfogva a társaság pénzkezelésében beállott hiánylat 1886. év végén 357,522 frt 21 krral állapíttatott meg. Ezen hiány nagy része az épitési vállalkozó részére ki nem fizetett épitési számlatartozásokra esik; de benne foglaltatik abban azon 72,000 frt, valamint 32,600 frt is, mely összegekkel a társaság a forgalmi eszközök beszerzése, illetve a pusztatenyöi csatlakozó állomás létesítése czímén a m. k. államvasutak irányában tartozásban maradt. Az ekként kimutatott s kerekszámban 360,000 frtnyi hiánylat a társaságnak még rendelkezésére álló 342,000 frt névértékű elsőbbségi részvényekből fedezhető nem lévén, annak fedezésére nézve a legmegfelelőbb megoldásnak az találtatott, hogy a vasút tényleges épitési tőkéjének az igazolt 118,000 frtnyi túlkiadásnak megfelelően 800,000 frtra, való felemelése mellett, a szükséglet mérvéig elsőbbségi részvények bocsáttassanak ki, s a társaság alaptőkéje ehhez képest szaporittassék. Ez a megoldás annál is inkább indokolva volt, mert a társaság — miként bevezetőleg felemliteni szerencsém volt — elsőbbségi részvényeit ki nem bocsátván, a részére 800,000 frt névértékkel engedélyezett alaptőkéből csupán 458,000 frt névértékű törzsrészvényeket helyezett el, minélfogva a felmerült hiány nagyrészt az el nem helyezett alaptőke-rész értékesítése utján fedezhető. Ehhez képest a beigazolt tényleges kiadások mérve szerint 800,000 frtra emelkedett tényleges épitési tőkével szemben fentebb kitüntetett 360,000 frt, — illetőleg — miután az alább felemlítendő rendezés következtében a m. kir. államvasutaknak a forgalmi eszközök czímén fennálló 72,000 frtnyi követelése egyelőre nem lesz készpénzben visszafizetendő, — 288,000 forintot tevő hiány fedezésére a még nem értékesített 342,000 frt névértékű czímleteken felül 5% os osztalék és 72°/o árfolyam mellett megfelelő mennyiségű elsőbbségi részvények lesznek kibocsátandók; a törzsrészvénytőke pedig, tekintettel arra, hogy a m. k. államvasutaknak a fentebb emiitett rendezés következtében biztosítékul megfelelő névértékű törzsrészvények lesznek átadandók, — a már elhelyezett 458,000 frton felül még 72,000 frt névleges értékkel, vagyis 530,000 frtra lesz felemelendő. A mi a m. k. államvasutak érintett követeléseinek visszafizetésére vonatkozólag megállapított módozatokat illeti, ezekre nézve meg kell jegyeznem, hogy a törzsrészvények után befolyt összegek a pálya építésére felhasználtatván, a m. k. államvasutakat megillető összegek csakis elsőbbségi részvények kibocsátása utján lettek volna beszerezhetők. Ez esetben azonban az elsőbbségi részvénytőkét oly összegre kellett volna felemelni, melyhez részemről hozzá nem járulhattam. Ezen kényszerítő helyzet figyelembevétele mellett s mert lehetővé kívántam tenni azt, hogy a társaság függő adósságaitól szabaduljon, az államvasuti követelések visszafizetése tekintetében megengedtem: a) hogy a pusztatenyöi állomás költségei a pálya tiszta jövedelmeiből fizettessenek vissza, és pedig olyformán, hogy a jövedelmek az üzletkezelő m. k. államvasutak igazgatósága által