Képviselőházi irományok, 1887. I. kötet • 1-40. sz.

Irományszámok - 1887-9. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a Szent-Annától Kisjenőig vezetendő helyi érdekű vasut engedélyezéséről

42 9. szám. A vasút engedélyezésére vonatkozó, és az 1887. évi XXXI. t.-cz. alapját képezett törvényjavaslat indokolásában felemiitett 382,416 frt 25 krnyi költségszükséglet ellenében a tényleges építési költség tehát az engedélyokmány szerint 17,853 frt 75 krral magasabb összegben lett megállapítva. — Ezen tőkeemelés indokoltnak mutatkozott első sorban azért, mert a társaság az építési költségelőirányzatban előre nem látott kiadásokra mit sem vett fel, — másodsorban pedig azon okból, mert a vasút építésének s nevezetesen a földmunkák megindítása épen a nyári időszakra esett, a midőn a munkásoknak természetszerűleg magasabb bér fizetendő. Egyébiránt ezen engedélyezett felemeléssel is a vasút tényleges építési költsége viszonylag még mindig elég mérsékeltnek mondható. Az építési költség beszerzése czéljából az engedélyes vasút részvénytársaság új czímleteket nem fog kibocsátani, s erre nem is kért engedélyt, minthogy az összekötő vonal költségeit a régi vonalaira már korábban engedélyezett névleges tőke maradványából képes leend, és fogja is fedezni, úgyszintén forgalmi eszközök sem fognak az új vonal számára beszereztetni, miután a régi vonalak járműtelepéből az e részbeni szükséglet bőven fedezhető. A pálya építését az engedélyes részvénytársaság az engedélyokmány keltétől számított egy év alatt, vagyis 1888. évi június hó 18-áig befejezni tartozik. Az épités már folyamatban van s remélhető, hogy a vonal még a kikötött zárhatáridő előtt a közforgalomnak át fog adatni. Az engedélytartam nem az engedélyokmány keltétől, hanem a kétegyháza-kisjenői szárnyvonal engedélyének kezdetétől számítandó 90 évben szabatott meg; és pedig azon okból, mert a részvénytársaság számára külön-külön engedélyokmányokkal engedélyezett vonalak (4 vonal s 4 engedélyokmány, u. m. arad-kőrösvölgyi vasút arad-borosjenői vonala; — borosjenő-borossebes-buttyini vonal; —arad-csanádi vasút vonalai; — és a kétegyháza-kisjenői szárnyvonal) engedélytartamának egységesítése — a részvénytársaságnak már kijelentett elvi hozzájárulásával — különben is kilátásba van véve, s igy kivánatos volt ezen alkalommal újabb eltérő határidő-megállapitást mellőzni. Az összekötő vasútra kiterjesztetnek mindazon kedvezmények, melyekre az 1880. évi XXXI. t.-cz. alapján a helyi érdekű vasutak igényt tarthatnak, — egyebekben pedig az engedélyokmányban foglalt jogok és kötelezettségek szorosan azon határozatok szerint állapitvák meg, mint más helyi érdekű vasutaknál. Tisztelettel kérem a t. képviselőházat, hogy a jelentésem alapján a szentanna-kisjenői vonal engedélyezésének tényét az engedélyokmány megállapításaival együtt jóváhagyólag tudomásul venni méltóztassék. Budapesten, 1887. évi szeptember hó 29-én. Baross Gábor s. k., liögmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister.