Képviselőházi irományok, 1887. I. kötet • 1-40. sz.

Irományszámok - 1887-8. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a félegyháza-csongrádi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

8. szám. 33 den kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegybevétel kilométerenkint 14,000 frtot o. értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedély­tartam első 70 éve alatt követelhető. 17 8 Jelen engedély a m. kir. kormány és az engedélyes társaság közt 1882. évi június 8-án kötött s az 1882. évi XLV. t.-czikkel beiktatott szerződés 2-ik czikkének végpontjában meg­állapított határidőben, vagyis az 1965. év végével szűnik meg. Úgyszintén az állam beváltási jogának időpontjára, s a megváltási ár kiszámításának módozataira nézve is, — az 1880. évi XXXI. t. ez. 2. §-ában foglalt fentartás épségben hagyá­sával, — az idézett szerződés 2. czikkében foglalt határozmányok lesznek a jelenleg engedélye­zett pályára is alkalmazandók. Ugyancsak az idézett szerződés 2. czikkében foglalt határozmányok lesznek mérvadók a jelenleg engedélyezett vasút befektetési tőkéjének kimutatása tekintetében is; megjegyeztetvén, miszerint ezen vonal építési tőkéjébe a központi szolgálat, építésvezetés és felügyelet, előzetes és építési tervezés, valamint az általános igazgatás czímén a tényleges építési tőke 7-5%-ánál, az időközi kamatok czímén pedig a kimutatott építési tőke fele részének az építési engedély megadásától a megnyitásig számított tényleges építési időre eső 5%-ánál magasabb költségösszeg fel nem vehető. 18. §. Az engedélyes társaság feljogosittatik arra, hogy befektetési tőkéjét azon építési tőke 5'2%-ának megfelelő évjáradék erejéig felemelhesse, mely építési tőke az- előző 17. §. értelmé­ben — az érdekeltség részéről tett építési hozzájárulások levonásával — megállapittatni fog. 19. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, utóbbiban a fenti 17. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett, vagy esetleg az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a alapján megszabandó váltságösszeg mellett lép az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes tulajdonába és haszonélve­zetébe ; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és mtímunkálatokat, a fel­es alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, ^pályaudvarokkal, fel­es lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. . 20. §. A közmunka- és közlekedésügyi ministerium az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és foly­tonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutat­kozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett ministerium részére azon jog, hogy a forgalom nö­vekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkint megfelelő szaporítására kötelezhesse. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. I. KÖTET. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom