Képviselőházi irományok, 1887. I. kötet • 1-40. sz.
Irományszámok - 1887-16. Törvényjavaslat, az állategészségügy rendezéséről
16. szám. 141 írja körül, tehát a hazai állatállománynak megóvását czélzó intézkedéseket foglalja magában. Hogy ezen szakaszban 30 kilométeres kerület vétetett fel, az abban leli indokolását, mert nem volt figyelmen kívül hagyható a Svájczczal kötött állategészségügyi conventio (1883:XLII. tör vény czikk), a mely szintén 30 kilométeres kerületet állapit meg. A származási és egészségi állapotot igazoló marhalevélnek.az egészségi állapotra vonatkozó részére, a jelenleg érvényben levő 7 nap helyett, az osztrák kormány álta! elrendelt 10 nap javaslatba hozatott azért, mert azon sűrű forgalom, mely az állatok szállítása tekintetében köztünk és Ausztria között létezik, szükségessé teszi, hogy a marha levél egészségi részének érvényességi ideje e két államban teljesen azonos legyen. A 7-ik §-ban kifejezésre jutott kedvezméay a határszéli mindennapi forgalom érdekében történik, mely körülményre egyébiránt a vám- és kereskedelmi szerződéseknél is tekintettel szoktak lenni. A 8., 9. és 10-ik §. az állategészségügyi rendészetben nagy szerepet játszó marhalevél-ügyet tárgyalja. A marhalevélnek (igazolványnak) kényszer-használata marháknál és lovaknál, a bélyeg, illetékek és díjakról szóló 1875-ik évi XXV. t.-cz. 14—17. §-a alapján eddig is kötelező volt; a többi hasznos házi állatnál, a felmerülő állati betegségekhez képest, esetrőlesetre rendeleti utón léptettetett életbe. A törvényjavaslat az idézett törvénytől annyiban tér el, a mennyiben jövőre, a forgalomnak könnyítése érdekében, nem minden egyes állatra külön-külön lesz kiállítandó a marhalevél, hanem esetleg egész falkára is; e tekintetben tehát ezen új törvény azon állásponthoz tér vissza, melyet az 1874 : XX. t.-cz. 17. §-a elfoglal. így van ez egyébiránt Ausztriában is, a hol szintén a belföldi forgalomban is el van rendelve a marhalevelek használata és a hol szintén egy-egy marhalevél egész falkáról szólhat (8. §.). A 11-ik §. az állat vásárokon gyakorlandó állategészségügyi rendészetről szól és újat e tekintetben nem tartalmaz, mert az 1874 : XX. t.-cz. 19., 20. és 21-ik §-a a jelzett irányban szintén intézkedik. Hogy a nemzetközi jelleggel biró állatvásárok felett az állam saját közegei által kivan állandó és közvetlen felügyeletet gyakorolni, annak magyarázata azon felelősségben rejlik, mely az államot abban a tekintetben terheli, hogy állati betegségektől teljesen ment állatok jussanak ki külföldre. Az osztrák törvény (9. §.) e tekintetben hasonlóan intézkedik. A mészárosok, marhakereskedők és marha-hizlalókra vonatkozó 12-ik §. lényegében egyező az 1874 : XX. t.-cz. 22., 23. és 24. §-aival, bővebb indokolást tehát annál kevésbbé igényel, mert már első pillanatra azonnal felismerhető, hogy az ezen szakaszban kifejezett intézkedések, az állati betegségek továbbterjedésének megakadályozását czélozzák. A 13-ik §-ban foglalt tilalom a járványok elhurczolásának meggátlására szolgál, mert köztudomású dolog az, hogy a mészárosok és marhakereskedők sok istállóban megfordulván, a kóranyag legbiztosabb terjesztői. A közvágóhidi kérdés a 14-ik §-ban nyer megoldást és sok tekintetben némileg eltér az 1874: XX. t.-cz. 25. §-ától. Ez utóbbi törvény szerint ugyanis szarvasmarha csak közvágóhídon vágható; a törvénynek ezen rendelkezése, közvágóhidak hiányában, keresztülvihető nem volt; sokkal helyesebb tehát azoa álláspont, melyet a javaslat foglal el, midőn kimondja, hogy oly községekben, a hol a húsfogyasztás jelentékeny, a szarvasmarha közvágóhídon vágandó. A javaslat továbbá annyiban is új intézkedést foglal magában, a mennyiben a juhok, kecskék és sertések ipari czélokra való leszurásánál szintén a közvágóhidak használatát irja elő; ezen rendelkezésnek helyes voltát állat- és közegészségügyi tekintetek egyaránt indokolják. Az osztrák törvényben (12. §.) azonos intézkedést találunk. A közvágóhidi intézmény s ezzel egybekapcsolt állat- és hússzemle egyik legfontosabb része az állat- és közegészségügynek. Jelen törvényjavaslat természetesen csak az állategészségügyi résaseel foglalkozik, s e tekintetben a vágóhídnak ezélját képezi, hogy a levágásra kerülő állateie
