Képviselőházi irományok, 1887. I. kötet • 1-40. sz.
Irományszámok - 1887-16. Törvényjavaslat, az állategészségügy rendezéséről
118 16. szám. i Vés\es országokkal szemben. ' 49. §. Szarvasmarháknak behozatala vagy átvitele oly országokból, a honnan a keleti marhavész gyakori uralkodása következtében az országot állandóan vész fenyegeti, tilos. Azon országokat, a melyek ellen ezen §. rendelkezése alkalmazandó, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister rendeletben jelöli meg. 50. §. Másféle kérődző állatok, valamint állati termékek, széna, szalma és egyéb takarmányféle, úgyszintén a rongyok behozatalára nézve, ha ily országok egész területe vészmentes, vagy a vész az ország határától távol eső csak kevés helyre szorítkozik, a 41 §.; — ha pedig a marhavész nagyobb mérvet ölt, valamennyi kérődző állat, továbbá használt istálló-eszközök és marha-szerszám, végre viselt ruha, lábbeli s rongy feltétlenül visszautasitandó, egyéb nyers állati termékekre a 43—46. §-ok irányadók. Tengerről jövő állatok és árúk. 51. §. A tengeren szállított kérődző állatok s állati nyers termékeket illetőleg követendő eljárásra nézve szintén az előbbi §-ok szolgálnak zsinórmértékül, azon kivétellel, hogy a tengeren érkező sós vizzel kezelt (macerált) bőr is fertőtlenítés nélkül bocsátható be. B) Intézkedések a marhavész kitörésekor. Községi elöljáróság teendői. 52. §. Ha valamely állaton a keleti marhavész jelenségei mutatkoznak, vagy ez a vész csak gyanitható is, a községi elöljáróság tartozik arról az illetékes elsőfokú hatóságot azonnal értesíteni, és azon idő alatt is, mig ez a helyszínén megjelenik: a) a vészgyanús udvart szorosan elzáratni; b) a község összes marhaállományát (szarvasmarhát, juhot, kecskét) számba venni; c) a községbeli szarvasmarha, juh- és kecskefalkáknak egymással érintkezését, és a határból való kihajtását megakadályozni; ezenfelül, a mennyiben ezt a helyi viszonyok megengedik, a községbeli szarvasmarháknak szigorú istállózását elrendelni; d) a gyanús esetet a községben ép ugy, mint a szomszéd helységekben köztudomásra hozni, a lakosságot a vész ragályosságára figyelmeztetni s a rendszabályok szigorú megtartására felhívni. Az időközben esetleg elhullott marha a vészgyanús udvarban, az erre nézve kitűzött helyen kellően őrzendő és a vizsgálatig el nem takarítandó. £{ elsőfokú hatóság teendői. 53. §. , Az illetékes elsőfokú hatóság, mihelyt a vészgyanús esetről értesül, köteles hatósági állatorvos közbenjöttével a kórleletet — ha szükséges — egy beteg állat bonczolása által megállapítani s a kóresetről a másodfokú hatóságnak jelentést tenni. ' Ha a kórlelet folytán a marhavész esete, vagy csak alapos gyanúja is forog fenn, ax elsőfokú hatóság köteles: .