Képviselőházi irományok, 1884. XXIII. kötet • 707-715. sz.

Irományszámok - 1884-707. A közmunka- és közloekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a Budapesttől-Szent-Endréig vezetendő helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

i 707. szám. egyidejűleg annak a filatori gát mellett elhelyezendő állomásától az ó-budai főtérig — mint a közúti vaspálya-hálózat végpontjáig vezetendöleg — gőzmozdonyú közúti vasút fog kiépittetni, illetve a budapesti közúti vaspálya-társaság részére külön engedélyeztetni, kimondatván egyúttal, hogy ezen közúti vasútnak a szóban levő helyi érdekű vasúttal leendő megfelelő összeköttetéséről és üzleti kezeléséről a főváros a közúti vonal tulajdonának reászállása után is minden időben gondoskodni tartozik. Tekintettel egyébiránt a kérdésben levő helyi érdekű vasútnak a főváros belterületével leendő összeköttetése fontosságára, — fentartottam magamnak, hogy az esetben, ha a kérdéses összekötő közúti vasút a jelzett irányban létre nem jönne, a helyi érdekű vasútnak a várossal való összeköttetését a helyi érdekű vasúthoz kapcsolandó szárnyvonal engedélyezése és ez alapon leendő kiépittetése utján biztosithassam. Más irányban pedig a szent-endrei végállomás elhelyezésének megállapításánál figyelemmel voltam arra, hogy a szóban levő vonal idővel nehézség nélkül tovább folytatható legyen. A helyi érdekű vasút hossza (a filatori gáttól Szent-Endréig) 16*3 kilométer. A legnagyobb emelkedés, vagy esés 12-5°/»»-el állapíttatott meg. — A kanyarodások 200 méter legkisebb félátmérővel létesítendők; -<\ felépítményhez folyóméterenként 20 kilogrammos aczélsínek alkalmazandók. — A vonalon összesen 5 állomás és egy megálló-hely létesítendő. — Ugy ax állomások, mint az egész pálya épitése és megfelelő Üzleti berendezése, a fennálló szabályok értelmében akkép teljesítendő, hogy a vonalon a közlekedés a megállapított óránkénti 30 kilométer menetsebességgel eszközölhető legyen. Üzleteszközök beszerzésére 89,400 forint lesz fordítandó. A díjszabási határozmányok a helyi érdekű vasutakra vonatkozólag érvényben álló alapelveknek megfelelőleg és egyúttal figyelemmel a főváros közlekedési érdekeire is, — állapíttattak meg. A vonal kiépítésére és megfelelő üzleti berendezésére szükséges tényleges építési tőke 650,000 frtban határoztatott meg, mely tőkéből a forgalmi eszközök beszerzésére fordítandó, fent megjelölt 89,400 forinton kivül, további 30,000 forint tartalékalap gyanánt készpénzben kihasítandó. Az építési tőke biztosításáról az engedélyes társaság fog gondoskodni, — s az e részben teendő intézkedések, nevezetesen a pénzbeszerzési feltételek és az esetleg kibocsátandó czimletek árfolyama, a kormány jóváhagyásának tartattak fenn. A pálya az engedélyokmány keltétől számitandó egy év leforgása alatt teljesen üzletképes állapotban kiépítendő és a közforgalomnak átadandó. — Ezen és az engedélyokmányban megállapított egyéb kötelezettségei biztositékául az engedélyes társaság óvadékul 30,000 forintot a m. kir. központi állampénztárba befizerett. Ehhez képest, — s tekintettel a szóban levő vonal közforgalmi jelentőségére vonatkozólag •/. fentebb előadottakra, — a •/. alatt másolatban tisztelettel idecsatolt engedélyokmányt a budapesti közúti vaspályatársaság, mint engedélyes részére a mai napon kiadtam. Miről van szerencsém jelentésemet a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t.-czikk 1. §-a értelmében tisztelettel előterjeszteni. Budapesten, 1887. évi márczius hó 30-án. Baross Gábor s. k., Jcöemunka- és közlekedésügyi m. kir. minister.