Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.
Irományszámok - 1884-668. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1885. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában
668. szám. vetőmag beszerzése által. A széna-készités és aratás ideje alatt beállott esőzések folytán a széna-készités, ugy a learatott gabona szárítása is tetemes költséget vett igénybe. Végül még fölemlitendő, hogy részes munkások hiányában a cséplés napszámosokkal végeztetett, mi váratlan készpénz-kiadást okozott. Az igás marha vételénél mutatkozó túlkiadás legnagyobb része a mezőhegyesi ménesbirtokra esik s onnan ered, hogy mint már fönnebb általában emlittetett, a visszaeső bérletterület megmüvelhetése czéljáből nagyobb számú igás ökör bevásárlása elkerülhetetlen vol t A ménestől nyerendő igás er'ó és egyebek megtérítésénél mutatkozó túlkiadás az által merült föl, hogy a fogarasi ménesbirtok kiterjedése és a kemény országutak folytán a beosztott lovak hamar használhatatlanná váltak s ez évben nagyobb számú lónak pótlása vált szükségessé és volt a ménestől átveendő. A juhtenyésztésnél mutatkozó csekély túlkiadást az okozta, hogy czélszerűnek látszott a nemzetközi juhkiállitás alkalmával bemutatott tenyészkosokból a ménesgazdaságok juh-állományának javitása czéljáből néhány tenyészkost vásárolni. Az erdészet körében előállott túlkiadás legnagyobb része a kisbéri gazdaságot illeti, hol is ezen évben a gazdasági fatenyésztés körül nagyobb áldozatokat kellett hozni, és mert a múlt években a gazdasági viszonyok miatt egy évi beültetés elmaradt, ez évben két évi vágás volt beültetendő. A gazdasági mellékhaszonvételek: >hizlalandő szarvasmarha vásárlására* czímü tételénél előfordult túlkiadás oka az, hogy Mezőhegyesen a trágya-szükséglet előállítására, különösen a szeszgyári melléktermékek értékesitése czéljáből, nagyobbmérvű marhahizlalás űzetett, mely túlkiadás azonban nemcsak fedezetét találja a bevételben és az ingó-vagyon értékében, de azonkivül a gazdaságoknak a jelenlegi mostoha gazdasági viszonyok között megfelelő jövedelmet hozott. A gépház és műhelyek költségeinél is túlkiadás mutatkozik, a mennyiben itt a ménesek és méntelepek részére is tétettek nagyobb munkálatok; ezen költségek azonban a megfelelő bevételi rovatoknál találják kellő fedezetüket. A malom fentartásánál nagyobb túlkiadás állott elő, a mennyiben Mezőhegyesen az uradalmi malomnak múlt évben megkezdett átalakítása és berendezése ez évben fejeztetett be. Téglagyártás czímén a bábolnai gazdaságnál fordult elő túlkiadás, a mennyiben ott a fa árának folytonos emelkedése folytán a téglakemenczéket szénfütésre kellett átalakitani. Az anyagok és szerek vásárlásánál czímű rovaton a mezőhegyesi gazdaságnál az okozta a túlkiadást, hogy a meglevő ócska gépek és eszközök átalakítása- és jó karban tartására fordittatott nagyobb költség, a mi által a leltári tárgyaknál megtakarítás éretett el; a bábolnai gazdaságnál, mivel a ménes- és méntelep számára is szereztettek be anyagok, melyek értékével a bevételi megfelelő rovat emelkedett; Fogarason pedig az üzem fejlődése okozta a túlkiadást. A leltári tárgyaknál daczára annak, hogy a mezőhegyesi gazdaság e tételénél nagyobbmérvű megtakarítás éretett el, mégis túlkiadás állott elő, melynek oka az, hogy Bábolna számára tűzi fecskendőt, egy új gőzmozdonyt és cséplőgép-részleteket kellett sürgősen megrendelni. A kisbéri gazdaságnál pedig a túlkiadás a kezelési bevételeknél találja fedezetét, a mennyiben egy elégett cséplőgép helyett beszerzett új cséplőgép ára a biztosító társulat által a tűzkár fejében nagy részben megtéríttetett. A fogarasi gazdaságnál mutatkozó túlkiadás onnan ered, hogy az üzem-terv ezen gazdaságra nézve véglegesen csak most állapíttatván meg, a szükségesnek mutatkozott gazdasági eszközöket és gépeket be kellett szerezni. Az építkezési költségeknél mind a négy gazdaságnál túlkiadás állott elő : a kisbéri és bábolnai gazdaságoknál azért, mert az előbbinél a ménes részére, a bábolnainál pedig a
