Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.

Irományszámok - 1884-695. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a csata-lévai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

334 695. szám. Mindezek a tisztelettel csatolt s az esztergomnána-ipolysági vasut-engedélyokmánynak kiegészíti? részét képező >Függelékében következőleg szabályoztatnak: 1. A »Függelék«-ben a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság engedélyt nyer é» kötelezettséget vállal a csatái állomásból kiágazólag Zéliz, Nagy-Salló és Alsó-Várad községek határain keresztül Léváig vezetendő, mintegy 32*319 kilométer hosszú helyi érdekű vasút megépítésére és üzletére. Az engedély, mely az esztergomnána-ipolysági vonal engedélyével egyidejűleg, tehát 1965. évben jár le, ugyanazon jogosítványok és kötelezettségek mellett gyakorlandó, mint a melyek az esztergomnána-ipolysági helyi érdekű vasútra nézve 1884. évi június 9-én kiadott engedélyokmányban foglaltatnak. Az épités keresztülvitelénél is az idézett engedélyokmány feltételei az irányadók, — a csata-lévai vonalra vonatkozó következő külön megállapításokkal: a) a legnagyobb emelkedés vagy esés a csata-lévai vonalon 7°/<n>. A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok; b) az engedélyes társaság köteles a csata-lévai vonalon a csatái kiindulási állomáson esetleg szükséges kibővitési építkezéseken kívül még négy rendes állomást létesíteni; c) a csata-lévai vonal czímén üzleteszközök oly mennyiségben lesznek beszerzendők, hogy beszerzési értékük kilométerenkint 3,000 forintot képviseljen; d) a pálya épitése a jelen függelék keltétől számított 1 év alatt befejezendő s a közforgalomnak átadandó. 2. Miután a tisztelettel előadottak értelmében az 1882. évi június hó 8-án kelt szerződés 5. czikkének b) pontjához képest a csata-lévai vonal a már kiépített esztergomnána-ipolysági helyi érdekű vasút kiegészítő részének tekintetik, — ezen szempont külsőleg is kifejezést nyer a »Függelék* azon határozmánya által, mely szerint a szóban levő vonalak »Graramipolyvölgyi helyi érdekű vasút« elnevezés alatt egyesittetnek. Ily módon a kérdéses vonalak jogi és üzleti egysége kimondatván, ebből folyólag megállapittatott, hogy az 1880 : XXXI. t.-cz. 5. §-a alapján az esztergom-nána—ipolysági helyi érdekű vasút engedélyokmányának 20. és 21. §-aiba felvett adó-, bélyeg-és illetékmentesség a csata-lévai vonalra nézve is, az esztergom-nána—ipolysági vasút, engedélyokmányának keltétől számítandó, 3. A társaság a csata-lévai vonal tiszta építkezési költségeit 989,736 frttal, kilométerenkint 30,624 frttal,— az összes befektetési tőkét pedig 1.172,743 frttal, — kilométerenkint 36,286 forinttal irányozta elő. Miután azonban a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság az 1882 : XLV. t.-cz. mellékletét képező szerződés 2. czikke értelmében befektetési tökéjének minden változását amúgy is a kormány jóváhagyása alá tartozik bocsátani s ebből folyólag a társaság részére eddig engedélyezett vasutaknál azon eljárás követtetett, hogy a befektetési tőkék nem vétetnek fel az engedélyokmányba, hanem az építési számadások alapján kormányi jóváhagyás mellett utólag állapittatnak meg, ennélfogva tényleges építési tőke, melyre nézve különben is csupán előirányzati adatok állottak rendelkezésre, ezúttal sem állapittatott meg. Tekintettel mégis arra, hogy a benyújtott költségelőirányzatban a központi szolgálat, építésvezetés és felügyelet, előzetes és építési tervezés, valamint az általános igazgatás költségei, melyek a szab. osztrák-magyar államvasut-társaság által utólag sem a tényleg felmerült költségszámlák, hanem statisztikai adatok alapján kiszámított száza]ékszerűleg felvett kulcs szerint szoktak megállapíthatni, s miután továbbá az előirányzat átvizsgálásánál kitűnt, hogy a jelzett kiadási tételek magasra lettek felvéve, — ennélfogva későbbi nézeteltérések kikerülése czél-