Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.
Irományszámok - 1884-668. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1885. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában
12 668. szám. 2.631,364 frtnyi (részben az 1885. évi országos általános kiállítás által is okozott) túlkiadások mellett még azon 540,201 frt 09 krnyi üzleti veszteség is idézett elő, melylyel az állami vasmüvek 1885. évi üzleti számlája lezárva lett. A bizottság úgy az épen különösen kiemelt, valamint a zárszámadásban elszámolt egyéb eltérések számszerű helyességét kétségtelennek t&kintvén, azok bírálatába nem bocsátkozott,— hanem a fősúlyt— mint mindig, úgy ezutial is — az azok igazolásául felhozott indokok beható megvizsgálására fektette s ennek alapján azon következtetésre jutott, hogy az államháztartás 1885. évi számadásának a fentebb érintett jelentékeny hiánytöbblettel lezárására egészben az 1884-ik éviekkel azonos kezelési okok hatottak, minélfogva arra egészben alkalmazható is a kritika ugyanazon mérve, melyben a bizottság az 1884. évi zárszámadást részesítette. Tekintve azt, hogy az 1884. évi zárszámadás eredményeinek indokából a bizottság indítványára határozattá emelt correctivum hatása az 1885. év eredményeinek javítására még nem érvényesülhetett, miután a zárszámadásilag elszámolt eltérések — melyekből mintegy 2.250,000 frt a beruházások számlájára is esik — különben kielégiíöleg igazoltattak, mellőzve az azok elkerülhetlen szükségessége vagy előreláthatlan volta feletti újabb recriminatiókat, a bizottság azok jóváhagyását és a ministeriumnak a törvényszerű felmentés megadását határozta javaslatba hozni. Azon meggyőződésben azonban, hogy azon pénzügyi nehézségeknek, melyekkel államháztartásunk már évek óta küzdeni kénytelen, egyik indoka abban fekszik, hogy a költségvetésileg megállapított hitelek meg nem tartattak s az államháztartás pénztári számlája, — daczára annak, hogy a saját forrásokból rendelkezésre álló bevételek az előirányzott bevételeket jelentékenyen meghaladták — a költségvetés keretén túl tett nagymérvű túlkiadások és előirányzaton kivüli kiadások folytán 1885-ben is jelentékeny hiánytöbblettel zárult, kötelességének tartotta a bizottság ezúttal is, midőn a költségvetés meg nem tartásából származott pénzügyi hátrány komoly aggodalmakat okozó mértékben mutatkozik — a t. képviselőházat felkérni arra, hogy a kormány által a múlt évben kötelességszerűen tett azon igéret beváltását, miszerint a most már az elkerülhetlenül szükséges kiadások figyelembevételével megállapított költségvetés keretén túl terjeszkedni s egyrészt a mérlegre zavarólag ható, másrészt a törvényhozás költségvetési jogát érzékenyen sértő túlkiadásokat, — természetszerűen felmerülhető kisebb eltérésektől eltekintve — tenni nem fog, szigorúan ellenőrizze, hogy államháztartásunknak törvényhozás- és kormányra nézve egyenlően elsőrendű fontosságú feladatot képező sikeres rendezése, többé — legalább hasonló körülmények miatt — fennakadást ne szenvedjen. Jelentésünkben alább a különböző költségágak szerint csoportosítva s részletesen indokolva terjesztjük elő a költségvetési és azt kiegészítő törvényekkel szemben felmerült összes eltéréseket. Mielőtt azonban ezekre áttérnénk, szükségesnek láttuk jelentésünk szűk keretében is felvilágosítást adni azon indokokról, melyek az állami vasművek kedvezőtlen üzleteredményére befolyással voltak, továbbá megtenni némely észrevételeket, kérvén a t. képviselőházat, miszerint azokat tudomásul venni, a kegyelmi tényeken alapuló nyugdíjak tárgyában alább előterjesztendő javaslatunkat pedig határozattá emelni méltóztassék. Már jelentésünk bevezető részében volt alkalmunk érinteni, hogy azon okok között, melyek az államháztartás pénztári végeredményének az előirányzattal szemben oly kedvezőtlen alakulását előidézték, számszerűleg jelentékeny összeggel szerepel azon veszteség, melyet az állam a kincstári vasgyárak üzemében szenvedett. Az állami vasmüvek számlája ugyanis 1885-ben a 292,069 frttal előirányzott üzleti fölösleggel szemben, — a beruházásokra fordított 203,246 frt 84 krnak mint vagyoncserét képező
