Képviselőházi irományok, 1884. XXI. kötet • 604-665. sz.
Irományszámok - 1884-662. A pénzügyi bizottság jelentése, „a vasuti és gőzhajózási szállitás használatának megadóztatásáról szóló 1875:XX. törvényczikk némely határozmányainak módositásáról” czímű törvényjavaslat tárgyában
662. szám. 323 személyvonatokon: 2—5—6 kr. tehernövekedésnek; 200 kilométer távolságra ez a tehernövekedés gyorsvonatokon 11 —13 kr.; és személyvonatokon 2—9—14 krban nyer kifejezést. Ez oly csekélység, hogy még akkor is, ha 18%-ra emeljük a személyszállítási díjak után az adót, egy forintnyi adó és viteldíjra: 2-51% emelkedés esik és 100 kilométer távolságra (gyorsvonaton) 18—21; illetőleg személyvonatokon 6—15—18 krnyi teher-növekedést fog okozni. Ez, azt hisszük, elfogadható és a kormány eredeti javaslatának pénzügyi eredményét 300—350,000 írttal növelné. De még lényegesebb módosítást ajánlunk a törvényjavaslaton akkor, midőn nemcsak a gőzhajókra, hanem a gőz által vont többi személy- és teherszállító hajókra is ki kívánjuk a szállítási adót terjeszteni, a mennyiben azok idegen terhet díjfizetés mellett szállítanak. Mert ezek jelentékeny forgalmat közvetítenek. Ugyanis Budapestre érkezett bu{a- és gabonaneműek: év vasúton a Duna gőzhajó-társaság hajóin közönséges hajókon 1884. 428,000 tonna 107,000 tonna 255,000 tonna 1885. 517,000 > 132,000 » 285,000 > Tehát a forgalom V 3-át közvetítik a közönséges hajók, és sem az adó-alap, sem az adó czélja, sem a helyi vagy nemzetközi verseny természete és a teher igazságos elosztása meg nem engedik azt, hogy ha egyik forgalmi vállalatra alkalmaztatik az adó; ne alkalmaztassák az arányosan a többire is. A nemzetgazdasági szempont és pénzügyi érdek tehát egyaránt javasolják módosításunkat. Természetesen, ezt a 2. §-ban ugy kellé szövegeznünk, hogy az 1856. évi hajózási acta követelményeibe ne ütközzünk; a hajó-levél kiállítását és birását, az idegen terhet és ezért díjszedést vévén fel biztos felösmérhető jellegekül és illetőleg: adóalapul. A 6. §-ban a szállító, illetőleg: átvevőnek adóbevallási és, adófizetési kötelezettségét ennek az elvnek megfelelően kellé szövegezni, sőt általában azt, hogy az egész magyarországi forgalomban, ha nemzetközi, illetőleg külföldi is a szállítmány, a határainkon belül eső út utáni díjtételek megfelelő adóját fizesse; a feladó, illetőleg átvevő megfelelő kötelességeinek kimondásával és szövegezésével véltük elérhetni. Ezen lényeges módosításokkal ajánljuk a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául. A részletekben a 2. és 6. §-ban eszközölt módosításokat fentebb volt szerencsénk előadni; a 3. §-hoz f) pontban a kivételeket szaporítok »azon révek* felvételével, »melyeknél á révközlekedés gőzerővel tartatik fenn*; mert az 1856. évi hajózási acta ezt követeli. A 4., 5. és 7. §-okban csak azon irályi módosításokat vittük keresztül, melyek a 2. §-ban eszközölt elvi módosításunkból folynak. Csak a 7. §-ban a bírságot emeltük a megcsonkított adóösszeg: 4—8-szorosáról: 10—20-szorosára; hogy a szigor által a visszaélés jobban gátoltassék. A|9. §-ban a törvény életbeléptetésének megállapítását, a közlekedési és pénzügyministerekre véljük bizandónak; mert a törvényjavaslat letárgyalása és esetleg törvényerőre emelkedésének ideje bizonytalan lévén, és tételei folytán a vasutak és^hajóvállalatok tariffájának legalább 3 hónapot igénybe vevő átdolgozása lévén szükséges; ennek befejezését és igy a törvény életbeléptethetésének idejét biztosan, előre megállapítani nem lehet. E módosításokkal a törvényjavaslatot újra szövegezve, azt •/. alatt tisztelettel mellé- '/. kelve, ajánljuk elfogadásra, Ennek tárgyalása kapcsán merült fel a bizottságban azon eszme, hogy a csomag postadíjtételeken is megfelelő módosításokat kellene keresztülvinni; azonban ez iránt a bizottság határozni és a kormány kezeit megkötni nem kívánta, csak annak figyelmébe ajánlja azt. Ugyancsak e tárgygyal kapcsolatosan utasitá a t. képviselőház a bizottsághoz, »a győri gőzhajózási részvénytársaság*, »az Első cs. kir. Duna-gözhajózási társaság* és társaik kérvényét, 41*
