Képviselőházi irományok, 1884. XXI. kötet • 604-665. sz.

Irományszámok - 1884-661. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a szigetkamara-rónaszéki és sugatagi helyi érdekű vasut engedélyokmányának módositása tárgyában

661. szám. 319 661. szám. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyűléshez, a szigetkamara-rónaszéki és sugatagi helyi érdekíí vasut engedélyokmányának módositása tárgyában. Tisztelt képiriselőliás! A máramaros-szigeti sókamaráktól egyfelől Rónaszékig, másfelől Sugatagig vezető keskenyvágányú helyi érdekű vasut építésére és üzletére vonatkozólag 1883. évi február hó 24-én kiadott engedélyokmány 21. §-ában azon határozmány foglaltatik, miszerint »az adó, bélyeg és illeték fizetése tekintetében a kincstár és az engedélyes közt létrejött szerződés az irányadó.« A kérdéses szerződés 13. pontja pedig, melyre az engedélyokmány utal, akkép szól, hogy >a két vasut építéséből és üzletéből kifolyó adókötelezettség és bélyeg-illeték a vállalkozót terheli.« Ekként a szóban forgó vasutak kizárattak azon pénzügyi kedvezmények élvezetéből, melyek helyi érdekű vasutak részére az 1880: XXXI. t.-cz. 5. §-a értelmében a kormány által engedélyezhetők. Ez intézkedés abban találja magyarázatát, hogy a kamara-sugaiagi, illetve rónaszéki vonalak kezdetben, mint tisztán sószállitásra berendezendő iparvasutak terveztettek, minél fogva a kincstár és a vállalkozó közt létrejött fenti épitési szerződésben az adómentességi kedvezmény kizárandó volt. Kívánatos lévén azonban közgazdasági szempontból, hogy a szóban forgó vonalak, ha már kiépülnek, a közforgalomnak is szolgálatot tegyenek, a kérdéses vonalak a helyi érdekű vasutakról szóló 1880: XXXI. t.-cz. alapján engedélyeztettek; miután azonban ez a körülmény a vállalkozó és a kincstár közt az épités iránt korábban létrejött szerződési viszonyt a vállalkozó szempontjából nem alteralhatta, midőn az engedélyokmány neki, mint a közforgalmú helyi érdekű vasut engedélyesének saját nevére kiadatott. — nehogy a vállalkozó