Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.
Irományszámok - 1884-591. Törvényjavaslat, a vasuti és gőzhajózási szállitás használatának megadóztatásáról szóló 1875:XX. törvényczikk némely határozmányainak módositásáról
4 591. szám. Melléklet az 591. számú irományhoz. Indokolás, „a vasúti és gőzhajózási szállitás használatának megadóztatásáról szóló 1875: XX. törvényczikk némely határozni anyainak módositásáról" szóló törvényjavaslathoz. Azon jelentékeny áldozat, melyet az állam a közlekedési érdekeknek s különösen a vasúti hálózat kiegészítésének érdekében hozott, méltányossá teszi, hogy az állami teherviselés megosztásánál legalább a tehernek egy része magára a nagy áldozatokkal létesített forgalomra s jelesül a vasúti és gőzhajózási szállításra hárittassék. Az 1875: XX. t.-cz. által létesített s az 1880. évi LXI. t.-cz. által emelt szállítási adó tételeinek további mérsékelt emelése, a méltányos teher-megosztás elvétől eltekintve, közgazdasági és forgalmi szempontokból sem nyújt aggályra okot, sőt ezen szempontok sérelme nélkül egy bizonyos fokig minden visszahatás nélkül lesz eszközölhető. Már az 1880-ik évi LXI. t.-cz. indokolásában volt szerencsém felemlíteni, hogy a vasutak által engedélyokmányaik értelmében korábban szedett s 17 egész 18»/ 0-ot tevő ezüst árkeletpótlék, mely a vasúti díjtételeket ugyanily százalékkal emelte, időközben teljesen megszűnt, ugy, hogy a korábbi állapothoz viszonyítva a díjtételek a szállítási adó behozatala daczára is mérsékeltebbeknek tekinthetők, mert a személyszállítástól szedett legmagasabb 15%-nyi szállítási adótétel sem éri el az ezüst árkeletpótlék korábbi átlagos százalékát, a gyorsszállitmányoktól szedett 7%, s a teherszállítmányoktól járó 3%-nyi adó pedig messze mögötte maradnak annak. / A korábbi állapothoz viszonyítva egyébként nemcsak az ezüst árkeletpótlékának elmaradása teszi a helyzetet kedvezőbbé, hanem különösen kedvezőbbé vált az a szállítási díjtételeknek igen sok árúra és sok iránylatra nézve történt leszállítása, közvetlen díjszabási kötelékek felállítása, főleg pedig a kiviteli útirányok függetlenségének biztosítása által. Mindezen tariffalis és közlekedési politikai intézkedések után a forgalom könnyűsége s árúinknak forgalmi szempontokból való versenyképessége annyira biztosítottaknak tekinthetők, hogy kétségtelen, miszerint a szállítási adó tételeinek újabb emelése a mellett, hogy tetemes jövedelmi többletet fog eredményezni, koránt sem leend kedvezőtlen visszahatással. Az előadottakból kiindulva javaslom az előterjesztett törvényjavaslatban, hogy a szállítási adó tételei a személyszállításnál 15%-ról 16%-ra s a teherárúszállitásnál a jelenlegi 3%-ról 5%-ra emeltessenek.
