Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

50 599. szám. értendő, a kik az örökhagyó halálakor a megjelölt osztályhoz tartoznak, vagy vele a megjelölt viszonyban állanak. 194. §. Ha az Örökhagyó közelebbi meghatározás nélkül a szegények javára intézkedett: azon helynek szegényei értendők, a hol az örökhagyónak utolsó rendes lakhelye volt. Ellenkező ki­fejezett rendelkezés hiányában a rendelkezés tárgya az illető község hatóságának a szegények közt leendő kiosztás végett adandó át. 195. §. Ha az örökhagyó közelebbi meghatározás nélkül az egyház javára tett intézkedést: az alatt utolsó rendes lakhelyének azon vallásfelekezeti anya- vagy fiók-egyháza értendő, melyhez az örökhagyó tartozott. 196. §. Az előző 194. és 195. §§. esetein kivül, ha az örökhagyó valamely jótékonysági vagy más közhasznú czélra a jogosított jogi személy közelebbi meghatározása nélkül rendelkezett: a mennyiben az örökhagyó utolsó lakhelyén oly intézet vagy egylet van, melynek feladatához a kérdéses czél elömozditása tartozik, ezen intézet vagy egylet tekintendő részesítettnek; azon­ban azt, mit a végintézkedés folytán kap, az örökhagyó által kijelölt czélra tartozik fordítani. Ha az örökhagyó utolsó lakhelyén ilyen intézet vagy egylet nincsen: az illető köz­igazgatási járásban, s ha itt sem volna, az illető törvényhatóságban levő intézetet vagy egy­letet illeti a részesítés. Ha az illető községben, járásban vagy törvényhatóságban több ily intézet vagy egylet van: a rendelkezés tárgya ezeket egyenlően megosztva illeti. Ha megfelelő intézet vagy egylet a törvényhatóság területén sincsen: ilyennek alaku­lásáig a rendelkezés tárgyának kezelése és az örökhagyó által rendelt jótékony vagy köz­hasznú czélra fordítása az illetékes törvényhatóság közigazgatási hatóságát illeti. ÖTÖDIK FEJEZET. Az örökösnevezés. 197. §. Az örökösnevezéshez nem szükséges, hogy az örökhagyó azt, a kit örökösének kivan tenni, végrendeletében kifejezetten örökösének nevezze, vagy hogy az örökös szót használja, hanem elégséges, ha az örökhagyónak örökösnevezésre irányuló akarata a végrendeletben egyébként kifejezve van. 198. §. Ha az örökhagyó egy egyénnek ingóságait, más egyénnek pedig ingatlanait hagyta, vagy ha többeknek különösen megjelölt vagyontárgyakat (dolgokat, jogokat, összegeket) hagyott, melyek együtt a hagyatékot kimerítik: az illetők, a mennyiben a végrendeletből az ellenkező szándék ki nem tűnik, örököstársaknak tekintetnek, és pedig azon arányban, melyben a részökre hagyott vagyontárgyaknak az örökhagyó halálakori értéke a hagyaték összértékéhez áll. 199. §. Ha a végrendelet kifejezett örökösnevezést nem tartalmaz, és az örökhagyó a hagyaték nagyobb részéről oly módon intézkedett, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakat különösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom