Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.
Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról
158 599. szám. oly öröklési részt juttat neki, mint a minőt az örökhagyó a legkevésbbé kedvezményezett szükség-örökösnek rendelt. Az utóbb emiitett törvénykönyvnek ezen rendelkezése nem helyeselhető azért, mert semmi alap sincs azon feltevésre, hogy ha az Örökhagyó ezen kötelesrészre jogosítottnak létezéséről tudomással birt, vagy a kötelesrészhez való jogosultság keletkezése után végrendelkezett volna, a tévesen mellőzött vagy később jogosítottá vált szükség-örökösével oly mostohán bánt volna el, mint a hogy ezt a feiiforgó különös okokból többi szükségörököseinek egyikével tette. A 74. §. első bekezdésének azon rendelkezéséből, mely szerint az elmellőzött egész törvényes osztályrészét követelheti, önként folyik, hogy általa aránylag viselendők azon hagyományok, a melyekkel az örökhagyónak kifejezett rendelkezése szerint nem egyes örökösök lőnek terhelve; valamint önként folyik az is, hogy a többi örökösök osztályrésze aránylagos levonás alá esik, és hogy a 73. §-nál felsorolt indokokból az örökhagyó által rendelt hagyományok is aránylagos leszállítás alá veendők. A törvényjavaslat 74-ik §-a azonban a fentebbi szabályok felállítása kapcsában kivételt állapit meg a jótékonyczélú és az örökhagyó cselédsége javára tett hagyományokra nézve, a melyeket a mennyiben a tiszta hagyaték egy tizedrésze erején túl nem terjednek, aránylagos leszállítás alá nem veendőknek, hanem teljesen hatályban maradandóknak rendel, mit ezen hagyományok természete és azon körülmény indokol, miszerint alig feltételezhető, hogy az örökhagyó az ilyen természetű hagyományok rendelésénél a kötelesrészre jogosított örökösök számára lett volna tekintettel. A 74-ik §. szabálya csak azon esetre alkalmazható, ha az örökhagyó által elmellőzött egy vagy több örököst a törvényes Örökösödés szerint nem illetné az egész örökség, ellenben azon esetre, ha az örökhagyónak az elmellőzöttön kivül más öröklésre jogosított leszármazója nincsen, továbbá ha az öröklésre jogosított Összes leszármazók mellőztettek, végre ha az elmellőzött szülőt vagy házastársat a törvényes örökösödés rendé szerint az egész örökség illetné, a 74-ik §. szabálya nem lenne alkalmazható, mert ezáltal a végrendelet tartalmazta örökösnevezés teljesen illusoriussá válnék, s a hagyományok aránylagos leszállításának sem lenne biztos alapja. Ezen esetre tehát annak figyelembe vételével, hogy az elmellőzött örökös részesítése a kötelesrészt meghaladja ugyan, de az egész örökség kimerítése által a végrendeleti intézkedés teljesen még se hiusittassék meg, a törvényjavaslat 75-ik §-a azt rendeli, hogy a végrendeleti intézkedések az örökrészeknek, valamint a 74. §-ban foglalt korlátozás mellett a hagyományoknak aránylagos leszállításával csak a hagyaték egy negyedrésze erejéig maradnak érvényben, a hagyaték három negyedrésze pedig az elmellőzött egy vagy több kötelesrészre jogosítottat, s esetleg kivtilök az örökhagyónak velők concurráló házastársát illeti, A 76 -ik §. a 74- és 75-ik §-ok intézkedéseit a kötelesrészre jogosítottakra korlátozza, a 77-ik §. pedig az elmellőzött örökösnek választási jogot enged, hogy ha kötelesrésze többre rúgna, mint a 74. és 75. §§-nak megfelelő örökrész, előbbit követelhesse; a mi szükséges azért, mert tekintettel a 64-ik §. azon rendelkezésére, hogy ajándékozások esetében a kötelesrész a hagyaték és az ajándékozások együttes értéke alapján számítandó ki: a kötelesrész esetleg többre rúghat, mint a 74. és 75. §-oknak megfelelő örökrész. 78—80. §§. A62.§-ban ki van mondva, hogy a kötelesrész a jogosítottakat oly módon illeti, hogy az tőlük az örökhagyó által a törvényben megállapított kitagadás esetein kivül el nem vonható. Említve volt az is, hogy a germán jog elveihez simuló code civil és az annak alapján készült codice civile kitagadási okokat nem, hanem csak érdemetlenségi okokat ismernek. Ellenben az osztrák polgári törvénykönyv a porosz Landrecht, a szász polgári törvénykönyv, sőt a különben inkább a
