Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

599. szám. 155 vagyonból kielégítendő, de azért mégis más vagyonállag alapján meghatározandó örökösödési hányad megállapítása. Mindezekhez hozzájárul, hogy hazai jogunknak, az id. t. szabályok I. r. 7. §-ának rendel­kezését, daczára annak, hogy e szakasz >törvényes osztályrészről* rendelkezik, s erre nézve a végrendeletet >semmisnek* nyilvánítja, joggyakorlatunk akként alkalmazta, hogy >a szükségörökösöknek csak a törvényes osztályrész kiegészitéséhez s igy nem a természetbeni osztályhoz lévén joga, ők a törvényes osztályrész természetbeni kiadatását nem követelhetik*. (1873. decz. 15-én kelt 10387. számú legfőbb itélőszéki határozat. Döntvényt. XI. évfolyam 23-ik sz.) És az ideiglenes törvénykezési szabályok rendelkezésének ezen alkalmazása a gya­korlati élet igényeinek megfelelőnek mutatkozott. Mindezek eléggé indokolják a 67. §-nak rendelkezését, mely a törvényjavaslatban elfogadott azon vezéreszmék, hogy kiindulási pont a végrendelkezési szabadság, a mely csakis a leg­közelebbi családtagok érdekének megóvására szükséges mérvben korlátozandó, elméletileg is inkább megfelel, mint a természetben való osztály követelhetésének érvényre emelése, a mi tulajdonképen nem korlátozná, hanem a kötelesrész hányadának megfelelő örökségi rész erejéig teljesen megszüntetné a végrendelkezési szabadságot. A 67. §. általános rendelkezése alól magában ezen szakaszban kivétel van megállapítva azon esetre, ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosítottat a kötelesrész erejéig kifejezetten örökösnek rendelte. Ezen esetben, ha például az örökhagyó, kinek két gyermeke van, akként rendelkezik, hogy leányát A-t a kötelesrész erejéig, fiát B-t pedig a hagyaték maradványára örökösnek nevezi, A-t a 90. §. rendelkezése alapján V 4 részben, B-t pedig '/* részben fogja az örökösödési jog illetni, kik között mint Örököstársak között osztálynak leend helye. Ezen esetben tulajdonképen A. nem is mint a törvény rendelkezésére támaszkodó köteles­részre jogosított, hanem mint a törvény által megengedett korlátok között nevezett vég­rendeleti örökös jő tekintetbe, épen úgy, mintha őj 1 /* részben és B. *A részben neveztetett volna örökösnek. A 68. és 69. §§-nak rendelkezései részint a 67. §-ban felállított és a fentebbiekben indo­kolt általános szabálynak, részint a kötelesrész jogi természetének szükséges folyományai; mert a készpénzbeli kielégítés rendszeréből folyik, hogy a kötelesrészre jogosított elfogadni köteles azon részesítést, mely az örökhagyó rendelkezése szerint a hagyatékból neki jut, és csakis a kötelesrész ezenfelül való részének kiegészítését követelheti; s mert a dolog természetéből következik, hogy az örökhagyó a kötelesrészt korlátozó intézkedésekkel, jelesül feltétellel, időmeghatározással és meghagyással nem terhelheti; ha tehát az örökhagyó által a köteles­részre jogosítottnak rendelt örökösödési hányad vagy hagyomány a kötelesrészt meg nem haladja: a fentjelzett korlátozó intézkedéseket nem létezőknek kell tekinteni. Ilyen korlátozó intézkedésnek tekintendő természetesen az utóörökösnevezés vagy az utóhagyomány rendelés is, mint ez a 70. §. szövegéből, de meg abból is következik, hogy a 88., 90. és 9i-ik §-ok kivételes eseteiben a leszármazók kötelesrésze utóörökösödéssel, illetve utóhagyománynyal ter­helhetőnek van nyilvánítva. Különös szabályozást igényel azon eset, ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosítottnak korlátozó intézkedésekkel terhelve, a kötelesrészt meghaladó örökséget vagy hagyományt hagyott. Ezen esetre az osztrák ptvkv. 774. §. azt rendeli, hogy a korlátolás csak azon részre vonatkozhatik, a mi a kötelesrészt meghaladja; a szász polgári törvénykönyv 2587. §-a pedig akként intézkedik, hogy a kötelesrészre jogosítottnak választásától függ, ha vájjon a köteles­részt meghaladó részesítést a terheltetéssel, avagy pedig a kötelesrészt terheltetés nélkül akarja-e. A törvényjavaslat 70. §-a Mommsen tervezete által is (505. §.) elfogadott utóbbi álláspontot tette magáévá; mert alig vonható kétségbe, hogy a kötelesrész jogi természetének inkább ez 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom