Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

599. szám. 133 törvénykönyvek szabályozását a túlélő házastárs javára tágítva, a törvényjavaslat azon állás* pontot foglalja el, hogy az örökhagyó leszármazóival együtt örökösödő házastársat, ha csupán egy gyermekkel vagy ennek leszármazóival örökösödik, a hagyaték fele, ha két gyermek vagy ezek leszármazói örökösödnek, a hagyaték egy harmadrésze, minden más esetben pedig a hagya* ték egy negyedrésze illeti holtiglani haszonélvezetül, a mi tekintettel a törvényjavaslat 95-ik §-ának a házastársak kötelesrészét tárgyazó rendelkezésére és arra, hogy a túlélő házastársat a. saját gyermekeinek jutott örökrészre nézve e gyermekek kiskorúságának tartamára, a haszonélvezeti jog az e tárgyban fennálló törvényeink értelmében megilleti: a házastársi kapcsolat elégendő méltatásának mutatkozik. Azon esetre, ha a túlélő házastárs a házasság alatt szerzett vagyonhoz közszerzöi jogosultsággal bir, alapuljon ezen közszerzői jogosultság akár törvényes, akár szerződési alapon, a 33. §. második bekezdésében megállapítani kellett, hogy a túlélő házastárs törvényes örökösödés folytán holtiglani haszonélvezetül csupán a közszerzeményi vagyonon kívül lévő hagyatéki vagyonnak megfelelő hányadát kapja; mert különben ha a házastárs a közszerzeményi vagyonnak felét közszerzői jogon megkapva, ezen felül ugyanazon vagyon másik felének Vi-ét, Vs-át, illetőleg felét törvényes Örökösödési czímen holtiglani haszonélvezetül követelhetné: ez által az örökhagyó leszármazóival szemben túlságos előnyben részesittetnék. A túlélő házastárs örökösödési osztályrészét azon esetre, ha az örökhagyónak felmeuö és oldalági rokonai vannak, a törvényjavaslat a fent kifejtettek, valamint a hesseni javaslat és szász codex és az olasz codice civile intézkedéseinek figyelembe vételével akként szabályozza, hogy a rokonok három csoportra: közelebbiekre, távolabbiakra és legtávolabbiakra osztatván, a közelebbi és távolabbi rokonokkal való találkozás esetében a házastárs örökösödési hányadát fokozatosan emeli, a nagyszülői törzsön túl lévő legtávolabbi rokonokkal szemben pedig a túlélő házastársnak kizárólagos törvényes örökösödési jogot ad; a mi a házastársi kapcsolat bensőségének méltatására, és hazai jogunk lovagias szellemének követésére vezethető vissza. A 34. §. utolsó bekezdése, az által, hogy a házi eszközök, ház- és lakfelszerelésekre nézve a túlélő házastársnak kizárólagos öröklési jogot ad akkor is, ha őt a többi vagyon a felmenő és oldalági rokonokkal megosztva illeti, hazai jogunknak az özvegyi örökösödésre vonatkozó rendelkezését kívánja a változott viszonyoknak megfelelően pótolni. Azon esetre, ha az örökhagyónak csupán Örökbefogadott gyermeke van, miután az örökbefogadás nem állapit meg oly szoros kapcsolatot, mint a vérszerinti rokonság: a törvényjavaslat 35. §-a a túlélő házastárs örökösödési jogosultságát a fogadott gyermekekkel szemben akként szabályozza, hogy ez esetben a házastársat az Örökség fele, az örökbefogadott gyermeket vagy gyermekeket pedig az örökségnek másik fele illesse. 38., 39. §§. A jogérvényes birói határozat által a házassági kötelék feloldása mellett avagy ágytól és asztaltól végleg elválasztott házastársat törvényes örökösödési jog nem illetheti, mert a végelválasztás teljesen ketté töri azon kapcsot, mely a házastársak között a kölcsönös örökösödésnek alapját képezi, s mert össze nem egyeztethető az igazság követelményével, hogy a csak rövid ideig házasságban élt, azután végleg elvált azon házastársak, a kik új házasságra léphetnek és talán lépnek is, egymás ellenében örökösödési joggal bírjanak. Épen ezért az önhibáján kivül elválasztott házastárs örökösödési joga sem tartható fenn; mert ha ez fentartatnék, megtörténhetnék, hogy ugyanazon hagyatékban többeknek lenne házastársi örökösödési joga, s ugyanazon egyén többeknek hagyatékában birna házastársi czímen örökösödési joggal. A semmis vagy hivatalból érvénytelenítendő házasság azon félre nézve, a ki a házasság megkötésétől az örökség megnyíltáig jóhiszemben lévén, a semmisséget vagy megdönthetőséget szülő házassági akadályokat nem tudta, az érvényes házassággal egyenlő joghatálylyal