Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.
Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról
599. szám. 121 született gyermeket az anyához, közvetve tehát az anyai rokonokhoz is épen olyan természetes és erkölcsi kötelék fűzi, mint a törvényes házasságból született gyermekeket, és mivel az anyaság kérdése a házasságon kivüli születéseknél ép oly biztosan állapitható meg, mint a törvényes gyermekeknél. Megemlítendő azonban már itten, miszerint a törvényjavaslat, bár a házasságon kivül született gyermekeknek az anyai rokonok hagyatékában a törvényes gyermekekkel teljesen azonos örökösödési jogosultságot ad, mindamellett az anyai ágon való további felmenők után az anya házasságon kivül született gyermekének kötelesrészhez való jogosultságot nem ad (83. §.), mi által a házasság fontossága s az abból eredő rokonsági kapcsolatnak a házasságon kivüli rokoni kapcsolat feletti előnyözése eléggé méltatva van. Azon házasságon kivül született gyermekek örökösödésére nézve, a kik alakszerűén megkötött, de érvénytelen házasságból születtek, figyelembe véve egyfelől azt, hogy ezeknél az atyaság épen oly m biztosan megállapítható, mint az érvényes házasságból születetteknél, és másfelől azt, hogy méltányossági szempontból kívánatos, miszerint ezek örökösödési jogának szabályozásánál a kedvezmény lehető kiterjesztésének elve fogadtassák el: a törvényjavaslat azon álláspontot foglalja el, hogy az ilyen vélt házasságból született gyermekek nem csupán az anya és az anyai rokonok hagyatékában, hanem az apa é& apai rokonok hagyatékában is törvényes örökösödési joggal bírjanak; s hogy a viszonosság követelményének megfelelően az atyai rokonokat is megillesse e vélt házasságból született gyermek után a törvényes örökösödési jog. Magának az atyának azonban vélt házasságból született gyermeke utáu a törvényjavaslat csak azon esetben ad viszonos örökösödési jogot, ha a házasság megkötésekor az atya jó hiszemben volt, mert nem látszik igazságosnak, hogy az, a ki tudva érvénytelen házasságra lépett, tehát a házasság megkötése által roszhiszemű visszaélést követett el, ezen cselekménye által örökösödési előnynek váljék részesévé. Az örökbe fogadott gyermekeknek és természetesen ezek leszármazóinak is a törvényjavaslat rendszerint (36. §.) olymérvtí örökösödési jogot ad, mintha az örökbefogadónak érvényes házasságból született leszármazója lenne; de csupán az örökbefogadó szülő hagyatékára nézve; viszont azonban az örökbefogadott gyermek hagyatékában az örökbefogadó szülőket és ezek rokonait örökösödési jogban nem részesiti. E rendelkezésnél kiindulási pontul szolgált az, hogy az életbeléptetési törvényben az örökbefogadás megszorító feltételei akként fognak megállapittatni, hogy a törvényes leszármazókkal birok, valamint azok, a kiknek életkorukat tekintve, még valószínűen lehet törvényes leszármazójuk, örökbe ne fogadhassanak; miért is az örökbefogadottaknak a törvéiiyes leszármazókkal egyenlő örökösödési jog azért volt megadható, mert ez által az örökbefogadáskor életben levő leszármazók törvényes örökösödési joga nem szenvedhet csorbulást, sőt nem valószínű, hogy ez által az örökbefogadás után netalán születendő gyermekek rövidséget szenvedjenek. Viszont az örökbefogadó szülőnek ^örökösödési jog azért nem adható, mert ez által az örökbefogadottnak felmenő vagy oldalági vér szerinti rokonai szenvednének az őket megillető törvényes örökösödési jogokban érzékeny sérelmet. Azon rendelkezés, hogy az örökbefogadás az örökbefogadott és ennek vér szerint való rokonai között a törvényes örökösödési jogosultság tekintetében változást nem szül, abban találja indokolását, mert az örökbefogadásnak nem lehet oly hatályt tulajdonítani, hogy ez által az örökbefogadott és vér szerint való rokonai a saját családi összeköttetésükön alapuló törvényes örökösödési jogosultságukat egészben vagy részben elveszítsék. A törvényjavaslat 15—19. §-ainak rendelkezése a fentebb kifejtettekben találván támpontját, megjegyzendőnek mutatkozik még, hogy a 15—18. §-oknak rendelkezései megfelelően alkalmazandók akkor is, ha nem közvetlenül az örökösnek az örökhagyóhoz való rokonsági viszonya, hanem az örökhagyó és örökös közötti rokonsági kapcsolat valamely közbeeső lánczszeme állapítandó meg. Ennélfogva az utólagos házasság által törvényesített gyermek és valamely nőnek házasságon kivül született gyermeke nemcsak akkor tekintendők a törvényes házasKÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. XX. KÖTET. 16
