Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.
Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról
599. szám. 119 1. Mit örökölt az örökhagyó atyjáról? 2. Mit örökölt az örökhagyó anyjáról? 3. Mit szerzett az örökhagyó? 4. Mit örökölt az örökhagyó atyja saját atyjáról? 5. Mit örökölt az örökhagyó atyja saját anyjáról? 6. Mit szerzett az örökhagyó atyja? 7. Mit örökölt az örökhagyó anyja saját atyjáról? 8. Mit örökölt az örökhagyó anyja saját anyjáról? 9. Mit szerzett az örökhagyó anyja? «] ^ P6d ' g a nagysztilöknél mé S feljebb álló törzstől leszármazó oldalrokonok örökösödéséről van szo: akkor a tisztázandó ténykérdések s ezzel együtt az örökösödési bouyodalmak fokozott mértékben gyarapodnak; mert a fentebbieken kivül kutatandó, hogy a nagyszülő mindenike mit örökölt saját atyjáról, mit örökölt saját anyjáról, és mit szerzett mindenik. Vagyis vissza kell menni a nyolcz ős szülő hagyatékának felkutatásáig. Az ezen ténykérdések tisztázása körül felmerülő bonyodalmak tetemesen növekednek az által, hogy a szabad forgalom és szabad rendelkezés mellett a vagyon időközben több Ízben is elidegemttetik, elcseréltetik, átalakittatik és javittatik, mi által, figyelembe véve a terhek különböző minőségének kutatását is, az ági örökösödésből a legelkeseredettebb és bonyodalmasabb örökösödési perek keletkeznek; míg az örökhagyó, mint a család központi kiindulási pontjára támaszkodó és a vagyon eredetének különbségeit figyelmen kivül hagyó törvényes örökösödés, e bonyodalmak teljes mellőzésével, a családi leszármazás egyszerű tényezőjében adja azon biztos alapot, a mely szerint a törvényes örökösödés minden vita nélkül tisztázható. MÁSODIK FEJEZET. A törvényes rokonok örökösödése. 15-19. §§. A törvényes örökösödéshez való jog első sorban és kiválóan az örökhagyó rokonait illeti meg. Ugy hazai jogunk, mint a külföldi törvényhozások, habár a törvényes örökösödés szabályozása tárgyában a részletekben igen eltérő intézkedést tartalmaznak, megegyeznek abban, hoffy a törvényes örökösödési jogosultság alapjául a családi köteléket fogadva el, az örökhagyó rokonait ruházzák fel örökösödési joggal. A törvényjavaslat is ezen álláspontot foglalja el, s az örökhagyó rokonai mellett az alább előterjesztendő okokból az örökhagyó házastársának ad örökösödési jogot. A rokonok törvényes örökösödési jogának tüzetes szabályozása szükségessé teszi, miszerint^ szabatosan körvonaloztassék azon rokonsági összeköttetés, mely a törvényes örökösödéshez yaló jogosultságot megadja. Az e részben szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a törvényjavaslat 15—19. §-ai foglalják magukban, mely szakaszok rendelkezéseinek családi jogunkkal való összhangzásba hozatala végett a szükséges intézkedések az életbeléptetési törvénybe lesznek felveendők. A 15. §. felállítja azon főszabályt, miszerint a törvényes örökösödés alapjául azon rokoni kapcsolat szolgál, a mely törvényes házasságból való születések által van összekötve. E főszabály a házasság jogintézményének családerkölcsi szempontból való kellő méltatásán gyökerezik. E szempont nem engedheti, hogy a törvényhozó a törvényes örökösödési jogosultság megállapításánál a házasságon kivül való születéseket, a törvényes házasságból való születésekkel általában egyenlőnek tekintse.
