Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

» 102 599. szám. része; a mely munkálatok időnkint, a mint elkészültek, közzététettek s a nyilvános bírálatnak adattak át. A munkálat eló'haladása folytán a birói, tanári, ügyvédi kar kiváló szakférfiaiból szaktanácskozás hivatott össze, mely az 1882-ik év őszén első sorban az általános részt, s ennek befejezése után az 1883. év őszén az öröklési jogot vette tüzetes bírálat alá s e rész megvitatását a múlt év tavaszán fejezte be. — Az általános rész szaktanácskozmányi tárgyalásának jegyzőkönyve már régebben, az öröklési jog szaktanácskozmányi tárgyalásának jegyzőkönyve pedig közelebb tétetett közzé. Tekintve egyfelől a magánjogi szabályozás sürgősségét, másfelől azonban azt. hogy a törvényhozási teendők másnemű elfoglaltatásaitól eltekintve, az igazságügyi reformalkotások között, a csekélyebb fontosságúakon felül a bűnvádi eljárás szabályozása, s a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló polgári perjog*elkészítése az igazságügyi kormány és majdan a törvényhozás tevékenységét fokozott mértékben kell hogy igénybe vegyék, s hogy az utóbb jelzett reformalkotások, különösen a bűnvádi eljárás törvényhozási szabályozása felette sürgős; tekintve, hogy az általános magánjogi törvénynek egységes megalkotása rövid idő alatt nem remélhető; mert nem is számítva azt, hogy egyik fontos résznek, a családjognak, tervezete még el nem készült, s hogy a dologi és a kötelmi jog tervezete még a szaktanácskozraányban sem tárgyaltatott: a teljes magánjogi törvénykönyv oly nagyfontosságú és terjedelmes alkotás, hogy annak az országgyűlési szakbizottsági előkészítő tárgyalásokon való keresztülvitele s az országgyűlés mindkét házában való tárgyalása és törvényerőre emelése, az országgyűlési teendők halmazára való tekintettel, az általános magánjogi törvénykönyv teljes törvényjavaslatának előterjesztésétől számítva több esztendőt venne igénybe: önként felmerült a kérdés, hogy az adott körülmények közepette nem volna-e czélszerű az általános magánjogi törvénykönyv azon önálló részét, mely az előkészítés stádiumát meghaladta és a többi részektől elkülönítve önállóan is törvényerőre emelhető, a törvényhozásnak elkülönítve előterjeszteni, tárgyalás alá venni és törvényerőre emelni. Habár elvontan tekintve, az általános magánjogi törvénykönyv egységes és teljes megalkotásának kétségtelen előnyei vannak: mindazonáltal az adott körülmények közepette az általános magánjogi törvénykönyv azon önálló részének, mely az előmunkálatok eredményéhez képest már ezúttal törvényjavaslat alakjában külön előterjeszthető, jelesen az Öröklési jognak, mint külön törvényjavaslatnak, törvényhozási tárgyalás alá bocsátása mellett oly fontos indokok szólanak, melyek a fentebbi kérdésnek igenleges megoldását kell hogy eredményezzék. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok által az ősiségi nyiltparancs, a telekkönyvi rendelet és az osztrák polgári törvénykönyvnek ezen telekkönyvi rendeletre vonatkozó intézkedései érvényben tartattak, és az által az ingatlanokra vonatkozó a dologi jog terén a jelenkor követelményeinek ugyan mindenben meg nem felelő, de rendszeres és kielégítő szabályozással bírunk; — tekintve, hogy a családi jog köréből a gyámság és gondnoksági viszony már külön törvény által lön szabályozva; tekintve végre, hogy kötelmi jogunk részletes szabályozásának hiánya egyfelől a kereskedelmi jog megalkotása folytán, másfelől pedig azért nem eredményez kirívóbb sérelmeket, mert a szerződő feleket jogviszonyaik rendezése tárgyában megillető autonóm jog használása a legtöbb esetben módot nyújt a jogviszonyok kétségtelen megállapítására, s mert a kötelmi jog terén épen a részletes jogszabályok hiánya a judicaturának módot nyújt, hogy elismert helyes jogelvek alkalmazásával segítsen a törvény hiányain: az általános magánjognak önálló részei közül épen az öröklési jog az, a melynek terén a régi magyar törvényeknek az akkori közjogi viszonyokkal szerves összefüggésben lévő tételes intézkedései és az ideiglenes törvénykezési szabályoknak csupán a legkirívóbb ellentétek elenyésztetését czélzó legideiglenesebb jellegű intézkedései a jogállapot bizonytalanságának és