Képviselőházi irományok, 1884. XIX. kötet • 542-590. sz.

Irományszámok - 1884-561. Istóczy Győző és társai törvényjavaslata, a budapesti árú- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön, kivételes biróságainak megszüntetéséről

561. szám. 295 Melléklet ai 561. számú irományhoz. Indokolás, „a budapesti árú- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön, kivételes bíróságainak megszüntetéséről" szóló törvényjavaslathoz. A pesti árú- és értéktőzsde rendszabályai, a provisorium alatt, 1865. évi november 24-én kelt kir. udvari rendelet alapján a fennállott helytartótanács által megerősíttetvén, — ezen rendszabályok érteimében az 1865. évben az emiitett tőzsde külön bírósága is megkezdette működését. Ezen működését aztán folytatta alkotmányunknak 1867-ben történt visszaállítása után is egész az 1868 : LIV. t.-czikkben foglalt polgári törvénykezési rendtartás életbeléptéig, a melynek alkotásánál a magyar törvényhozás, a jogegyenlőség elvéből indulva ki, azt hitte és joggal hihette is, hogy a tőzsde »választott« bíróságára nézve is már megfelelő intézkedések foglaltatnak a polg. törv. rendtartásnak a választott bíróságok szerkezetére és eljárási szabályaira vonatkozó §-aiban. Ekkor azonban hamarosan kitűnt, hogy a tőzsde euphemice »választott«-nak nevezett bírósága nem a polg, törv. rendtartásban körülirt kellékekkel bíró tulajdonképeni választott bíróság, hanem egy, idegenszerű érdekek megóvása és érvényesítése czéljáből alkotott külön, igazi néven kivételes, kiváltságos bíróság, a mely az ország fennálló jogintézményeivel semmikép össze nem fér. E börzebiróság ugyanis csakis a börzetanács kebeléből alakitható olykép, hogy a peres felek mindegyike két-két birót választ a börzetanács tagjai közül, a kik maguknak elnököt szinte csak a börzetanácstagok közül választhatnak. Az ilykép megalakított börzebíróság a felek által felhozott bizonyítékokat szabadon mérlegeli s a perrendtartás szabályaihoz kötve nincsen s ekkép mint egy esküdtszék, > lelkiismerete* szerint hozza Ítéleteit. A jogegyenlőséget különben oly fennen hangoztatni szokott ismeretes börzei elemek tehát, a melyek köztudomás szerint, csekély kivétellel, csupa zsidókból állanak; az 1868 : LIV. t.-czikkben reájuk is alkalmazott jogegyenlőséget és törvény előtti egyenlőséget nem tűrhetvén, hanem kiváltságos állásukhoz továbbra is ragaszkodván, a zsidó befolyásnak az időben kezdődött mind nagyobbmérvü emelkedése folytán, létrejött az 1870 : II. t.-czikk, a melynek 1. §-a a pesti árú- és értéktőzsde külön bíróságát mint »választott* bíróságot »a törvényhozás végleges intézkedéséig« visszaállította; 2. §-a pedig az 1. §. intézkedését