Képviselőházi irományok, 1884. XVII. kötet • 540. sz.
Irományszámok - 1884-540. Részletes jelentés az 1885. évre az állami háztartás, az állami vagyon kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatokról és az állami adósságok ellenőrzéséről
68 10. czím. Állami lótmijésxiniézeték. 1. rovat. Lótenyészintézeti központi igazgatás: megszavaztatott .... 26.134 frt — kr., utalványoztatok .... 40.274 » 20 » túlkiadás 14.140 frt 20 kr. Ezen túlkiadás a dologi kiadások »útiköltségek« és >vegyes kiadások c czímíí tételeire esik s részben onnan eredt, hogy az intézeteknél tartott szemlék s vizsgálatok, továbbá a legénység ruházatához szükséges anyagnak és a kész ruházatnak átvétele alkalmából több útiköltség merült föl; más részben pedig az által idéztetett elö', mivel az intézetek folytonos gyarapodása és kiterjesztése folytán fölhalmozott teendők legyőzésére díjnokokat kellett állandóan alkalmazni; s végre, minthogy az országos lótenyésztés emelése körül tett szolgálatokért engedélyezett jutalmak is ezen rovatnál számoltattak el. 3. rovat. Ménesbirtok-gazdaságok: megszavaztatott . . . 1,085.025 frt — kr., utalványoztatott . . . 1,389.017 » 197* > túlkiadás . 303.992 frt 197* kr. E rovatnál általánosságban megjegyzendő', hogy ezen túlkiadást egyrészt az idézte elő, hogy az 1885. évi átaiános kiállítás alkalmával a földmívelés-, iparés kereskedelmi ministerium, mint kezelője az állami ménesbirtokoknak, nem mulaszthatta el, hogy azoknak mikénti kezelését a közönségnek be ne mutassa. E czélból a ménes-intézetek részéről külön épület állíttatott fel, s abban ménes gazdaságok terményei, a gazdaságoknál használt eszközök mintái és szakszeríílegösszeállitott adatai mutattattak be, melyeknek költségeiről a költségvetésben gondoskodni nem lehetett; továbbá részt vettek a gazdaságok ugy a hizómarha, mint a tenyész- állatok kiállításaiban, természetesen mindenütt nagyobb mennyiségű állatokkal, mely részvétel tetemes költséget vett igénybe. Emelték a kiadásokat a-Z egyes gazdaságoknál már megkezdett s félbe nem hagyható talajjavitási munkálatok, úgymint árkolások, alagcsövezések, melyeknek megtétele elmulaszthatatlan volt a birtokok jövedelmezésének biztosítása szempontjából. Ezen munkálatok végzésére s az ezek által nyert területek kellő mívelésére a kézi és igáserő szaporítása szükségeltetett, nielyiyel szükségképen ugy a cselédségnek, mint az igás-és haszonmarhának szaporítása is járt, de ez által viszont az ingó-vagyon értéke is növekedett. Fölemlítendő továbbá, hogy Mezőhegyesen 3.000kat. holdnyi terület, mely eddig bérben volt, az 1885-ik év őszén házi kezelés alá került, és hogy ez azonnal kellőleg müvelés alá vétethessék, az igáserőt tetemesen szaporítani kellett; az erre fordított költség azonban szintén az ingó-vagyon értékének növekedésében találja fedezetét.