Képviselőházi irományok, 1884. XVI. kötet • 506-539. sz.

Irományszámok - 1884-524. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

120 524. szám. f) A bank jogosítva van minden az ő javára elzálogosított ingatlan elárverezésénél a meg­állapított bánatpénz letevése nélkül árverelni. g) Ha az adós vagy az elzálogosított ingatlan birtokosa csőd alá kerül: a banknak meg­engedtetik, hogy azon országokban, melyekben a fennálló törvények szerint a jelzálog eladatását, a követelések valódisága fölötti határozatnak (Liquidirung im Concurse) kell megelőznie ezen hatá­rozatot, a követelések bejelentésére kitűzött határidő lejárta előtt, az elzálogosított ingatlan elárvere­zését pedig azonnal, mihelyt az ő követelésének valódisága jogérvényesen megállapittatott, kiesz­közölje (51. §.). h) Birói határozatok, melyek a birtokos távollétében az elzálogosított ingatlan kezelőjének vagy haszonbérlőjének kézbesittettek, vagy ha ezek is távol lennének, két tanú jelenlétében a birto­kos, kezelő vagy haszonbérlő lakásának ajtajára kiszegeztettek, ugy tekintendők, mintha a birtokos­nak kézbesittettek volna. i) A záloglevelek biztosítására a monarchia mindkét rész ében kibocsátott törvényeknek (1874. évi ápril 24-iki törvény — bir. törv. lap 48. sz. és 1876. évi XXXVI. törvényczikk) csak azon hatá­rozmányai alkalmazhatók az osztrák-magyar bankra, melyek ezen alapszabályokban foglaltatnak (20. és 36. §-ok): a záloglevelek birtokosainak gondnokok által képviseltetésére vonatkozó szabályok azonban a bankkal szemben is alkalmazandók. 31. §• A kamatok vagy évjáradékok készpénzben fizetendők; a szerződésszerüleg meghatározott tőketörlesztési részleteken felül történendő tőkevisszafizetések, az osztrák-magyar bank azon nemű zálogleveleiben is, ezek teljes névértéke szerint te*esithetők, a mely nemű záloglevelekben a kölcsönösszeg kiadatott. Ily fizetések a bank bécsi jelzálog-hitel-pénztáránál teljesitendők; de a kölcsönvevő kívá­natára a banknak más helyen levő valamelyik intézeténél is teljesíthetők. 47. §. Ha a bank a neki elzálogosított ingatlannak eladását szükségesnek találja (39. §.), akkor a 16. és 17. §-ok szerint a kölcsönnyújtás alkalmával alapszabályszerűleg megállapított érték becs­értékül és kikiáltási árul fogadandó el. Ennélfogva végrehajtási becslésre és a mennyiben az elzálogolt ingatlan telekkönyv tárgyát képezi, sem a legközelebb múlt évbeli állami adóról kiállított bizonyítványra, sem az egyes alkatrészek kimutatására és a fekvöség leírására szükség nincs. 48. §. A bank kívánatára, akár a neki elzálogosított ingatlan saját, akár más hitelező kérel­mére adatnék el, az árverési feltételekbe felveendő, hogy a) a bank a megállapított bánatpénz letevése alól fel van mentve (11. §. /); b) követelése a vételárból az előnyös tételek és a netaláni előző zálogkövetelések fedezésére szükséges összeg levonása után, a birói vételárfelosztást be nem várva, a vevő részéről közvetlenül a banknál, az utóbbi által meghatározandó határidőn belől kiegyenlítendő. Ha az ingatlan a bank, vagy a bank után következő valamelyik jelzáloghitelező kérelmére adandó el, a bank kérelmére az árverési feltételek közé felveendő, továbbá az is, hogy az ingatlan sem az árverésnél, sem esetleges újabb árverésnél a bank által megállapított legkisebb áron alul nem fog eladatni. Ezen legkisebb ár akkép állapítandó meg, hogy az által a bank jelzálogos követelésének s az ezzel egyenlő elsőbbséggel bíró mellékjárulékoknak kielégítése biztosítva legyen. Az eset-

Next

/
Oldalképek
Tartalom