Képviselőházi irományok, 1884. XVI. kötet • 506-539. sz.

Irományszámok - 1884-524. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

114 524. szám. meghatározott időre fizetendő utalványok állíttatnak ki. Ezen utalványok névre vagy rendeletre szólhatnak. A bank nem kezeskedik a forgatmány (giro) vagy nyugtázás (acquit) valódiságáért. Bizonyos időre lát után szóló utalványok a banknak a fizetés helyén levő pénztáránál bemutatandók a czélra, hogy azokra a fizetés napja följegyeztessék. 82. czikk. Az osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az osztrák-magyar monarchia egész területén kizárólagos joggal bir a 84. czikk által megszabott határokon belül önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a bemutatónak kívánatára kifizetendők, kiállítani és forgalomba bocsátani. A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak tíz forintnál kisebb összegről. Ezen utalványok egyik oldalon német, a másik oldalon magyar azonos tartalmú szöveggel, valamint a bank alapszabályszeríí czégjegyzésével (38. czikk) vannak ellátva. 83. czikk. Az osztrák-magyar bank köteles az általa kibocsátott jegyeket bécsi és budapesti főintézeteinél kívánatra azonnal törvényes osztrák értékű érczpénzzel beváltani. Az ebbeli Ígéret a bankjegyek szövegébe felveendő. Ha e kötelezettség a bécsi vagy budapesti főintézetnél legfeljebb huszonnégy óra alatt a bemutatástól számítva nem teljesíttetik, ez, kivéve a jegy beváltásnak a monarchia mindkét államában törvényes utón egyidejűleg történt ideiglenes felfüggesztésének esetét; a szabadalom elvesztését vonja maga után. A bank köteles jegyeit egyéb pénztárainál is, a mennyiben ezek készlete és pénzszükséglete megengedi, törvényes érczpénzzel beváltani. 84. czikk. A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arányban legyen, mely a 83. czikkben foglalt kötelezettség tökéletes teljesítését biztosítani alkalmas. Minden esetre azonban a forgalomban levő bankjegyek teljes összegének legalább két ötödrészben az érczkészlet által, ez.'stben vagy aranyban, vert pénzben vagy rudakban, a bankjegyforgalom maradékának pedig, hozzászámítva az elismervény mellett, vagy folyó számlára átvett rögtön visszafizetendő idegen pénzeket, bankszerüleg fedezve kell lennie. Bankszerű fedezetül szolgálhatnak: a) az alapszabályok szerint leszámítolt váltók és értékpapírok; b) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemesérczek, értékpapírok és váltók; c) alapszabályszerfíleg beváltott lejárt értékpapírok és szelvényeket) külföldi piaczokra szóló váltók. Ha a forgalomban levő bankjegyek összege az érczkészletet kétszáz millió forinton túlmenő Összeggel haladja meg, a bank ezen kétszáz millió forintot meghaladó többlet után évenkinti öt százaléknyi adót tartozik a két államkormánynak, és pedig olyképen fizetni, hogy abból 70 százalék az osztrák császári, és 30 százalék a magyar királyi államkormány javára esik. A bankjegykibocsátás czímén fizetendő adó megállapítása czéljából a bankigazgatása a bank érczkészletének és forgalomban levő jegyeinek összegét minden hó 7., 15., 23. és utolsó napján megállapítani, s a jelzett határnapok mindegyikén megállapított összegek kimutatását az év végével mindkét pénzügyi kormánynak benyújtani tartozik. Ezen kimutatások alapján a bank által fizetendő