Képviselőházi irományok, 1884. XVI. kötet • 506-539. sz.

Irományszámok - 1884-524. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

f 12 524. szám. g) bizományi üzleteket teljesiteni (81. czikk); h) a banknál elzálogosítható értékpapírokat és ezek szelvényeit lejárat után kifizetni; i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá külföldi piaczokra szóló váltókat venni és eladni; k) a jelen alapszabályok függelékét képező jelzálog-hitelüzleti szabályok értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevelekben adni, és l) a bank saját zálogleveleit venni és eladni. A bank üzletéve kezdődik január 1-én és végződik deczember 31-én. 60. czikk. Az osztrák-magyar banknak jogában áll idegen és saját váltókat, melyek osztrák értékre szólanak és legfeljebb három hó alatt az osztrák-magyar monarchián belül fizetendők, leszámítolni. A leszámítolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláírásával kell ellátva lenniök. Az összeg csekélysége nem képez okot a váltó visszautasítására. A bank nem köteles a leszámítolás megtagadásának okát adni. 62. czikk. A leszámítolás végett benyújtott váltók vizsgálatánál egyenlő és részrehajlatlan eljárás követendő. Ezen vizsgálat rendesen egy biráló bizottság által eszközöltetik. Azon különös eseteket, melyekben váltók a biráló bizottság előzetes vizsgálata nélkül leszámítolhatok, a főtanács határozza meg, ily váltók azonban utólag a biráló bizottság elé térj esztendők. A váltóbirálók a leszámítolás végett benyújtott váltók megítélésénél szigorú részrehajlatlan-ággal tartoznak eljárni, a biráló bizottság és a biráló testület tárgyalásait titokban tartani és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve írásban fogadást tenni. A biráló bizottság tagjai nem szavazhatnak saját váltóik, vagy oly czég váltói megbirálásáál, mely czégnek bármily minőségben részesei. 65. czikk. A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zálogra, három hónapot meg nem haladó időre nyújtani. Zálogul elfogadhatók: 1. arany és ezüst, osztrák, magyar vagy külföldi vert pénzben és rudakban; 2. az osztrák-magyar monarchia valamely nyilvános tőzsdéjén hivatalosan jegyzett értékpapírok, még pedig: a) osztrák és magyar állampapírok; b) osztrák és magyar országos kölcsönök értékpapírjai; c) kölcsönkötvények, melyek hatósági engedély alapján községek, vagy hatósági felügyelet alatt álló, költségjárulékok (adópótlékok) kivetésére jogosított más testületek által, vagy ezeknek czéljaira, hitelintézetek által, alapszabályaik értelmében kibocsáttatnak; d) az osztrák-magyar bank záloglevelei és az osztrák-magyar monarchiában levő más jelzáloghitelintézetek záloglevelei, továbbá a törvények értelmében a gyámoltak és gondnokoltak pénzei, valamint letéti pénzek elhelyezésére alkalmas magyar és osztrák értékpapírok; e) üzletben álló osztrák vagy magyar közlekedési és iparvállalatok teljesen befizetett részvényei;