Képviselőházi irományok, 1884. XVI. kötet • 506-539. sz.

Irományszámok - 1884-522. Törvényjavaslat, a tengerészek rendtartásáról

522. szám. 99 III. A tengerész-könyvek és a jegyzékbevétel. IV. Szerződési viszony. V. ínséges tengerészek hazaszállításának kötelezettsége. VI. A hajós fegyelmi hatalma. VII. A tengerész-hivatalok büntető hatalma. VIII. Tengeri bűntettek és vétségek. IX. Eljárás. X. Zárhatározatok. A\ I. fejeiét a tengerészek rendtartását csakis a tengeri kereskedelmi hajókra alkalmazandónak mondja, miután más jármüvek p. o. a yachtok, a halászatra szolgáló hajók, a földmívelök számára vagy a kikötő belső szolgálatára való hajók stb. más szempontok alá esnek, a mennyiben ilyféle tengeri . járműveken eltérő viszonyok állanak fenn. Megállapítja továbbá az I. fejezet, ki tekintendő tengerésznek, és kik tartoznak a hajószolgálatban álló személyek közül a tengerész-tisztekhez. Ezen megállapítás — mely különben a tényleges viszonyoknak, valamint az olasz Codice perla marina mercantile 66. §-ának megfelel — szükséges volt, miután a törvényjavaslat a hajótiszteket ismételten emliti, s ők a hajólegénység többi személyeitől több esetben eltérő állást foglalnak el a hajón. A II. fejedet a tengerészek rangfokozatairól szól és megállapítja azon feltételeket, melyekhez a különféle tengeri rangfokozatok elnyerése kötve van. A rangfokozatok elnyerése részint elméleti, részint gyakorlati előismeretektől tétetik függővé. Ezen előismeretek megállapításánál irányul szolgált a tengerészeti tanodáknak 1881. évben történt újjászervezése s az ennek folytán most már követelhető magasabb szakképzettség. Mig a kis-parthajózású hajók vezetőitől csak bizonyos gyakorlat követeltetik, addig a hajóapród a nagy-parthajózású hajók vezetői, a hajóhadnagyok és a hosszújáratú hajók vezetői ebbeli fokozatukat a gyakorlati készültségen kivül még elméleti szakképzettség kimutatása után nyerhetik csak el. A hajó-apród elméleti képzettségét a tengerészeti tanodánál behozott zárvizsgálat letétele, a nagy-parthajózású hajó vezetője az e czélra előirt külön vizsgálat, a hajóhadnagy a zárvizsgálatnak és a hajóhadnagyi vizsgálatnak, végre a hosszújáratú hajó vezetője a hosszújáratú kapitányi vizsgálat sikeres letétele által igazolja. A gyakorlati szakképzettség és a hajózásra vonatkozó ismeretek elsajátítására szolgál a hajón való tényleges alkalmazás. Az illető rangfokozatok elnyerésére ezentúl követelt tényleges alkalmazás tartama a jelenlegi szabályokhoz képest módosul, a mennyiben a nagy-parthajózású hajóvezetőtöl az eddigi 3 év helyett 5 évi, a hajóhadnagytól pedig az eddigi 4 év helyett 3 évi alkalmazás követeltetik. Ezen módosításnak indoka az, hogy a nagy-parthajózású hajóvezető 3 évig tartó alkalmazás alatt nem sajátíthatja el a szükséges gyakorlati ismereteket, főkép ha elméleti oktatást nem nyert, a mi pedig rendesen ugy szokott lenni. A törvényjavaslat egyébiránt kedvezményt biztosit azoknak, a kik a tengerészeti tanodáknál a zárvizsgálatot letették, a mennyiben ezektől csak 3 évi alkalmazást követel. A hajóhadnagyi minőség elnyerésére megállapított eddigi 4 évi alkalmazás azért szállíttatott le 3 évre, mivel ezentúl a hajóhadnagy-jelölttől annak kimutatása kívántatik, hogy ö valamely tengerészeti tanodánál az előirt zárvizsgálatot sikerrel letette s ennélfogva oly elmélet szakoktatást kell kimutatnia, mely mellett a gyakorlati ismereteket rövidebb idő alatt is elsajátíthatja. 13*