Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

494. szám. 31 tozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül fenntartani egyáltalában nem képesek. Ha az ellátás csak a községi lakosok rendkivül súlyos túlterheltetésével eszközölhető, a község kivételesen a törvényhatóságnak, s ha ez nem birná, az államnak veheti igénybe segélyét. Minden község a szegények létszámáról s a szegényügyre vonatkozó intézkedéseiről az illető törvényhatóságnak minden év végével tüzetes jelentést tesz. Az ugyanazon törvényhatóság kebelében levő több község a szegények ellátása czéljáből a törvényhatóságjóváhagyása mellett egyesülhet, sőt a törvényhatóság azt is elrendelheti, hogy a területén fekvő* összes községek ezen ezélból egy egységes szegényalapot létesítsenek. Az ezt elrendelő határozat ellen a belügymimsterhez felebbezésnek van helye, s ilyennek nemlétében is annak jóváhagyása szükséges. 146. '§. Minden község köteles az általa fent ártott jótékony és közművelődési intézetek igazgatására rendesen felügyelni és azoknak számadásait évenkint a tavaszi rendes közgyűlésen pontosan megvizsgálni. 147. §. Kötelesek a községek a kezelésük alatt levő alapítványokat is rendeltetésüknek megfelelőleg ugyanolyan gonddal kezelni, mint saját vagyonukat. » Ezekről évenkint rendes kimutatás és számadás terjesztendő a közgyűlés elé. X. FEJEZET. Tegyes intézkedések. 148. §. Azon önálló pusztákra és önálló havasokra vonatkozólag, melyekre nézve az 1871 : XVIII. t.-cz. 20. és 21. §-ai rendeleteinek elég tétetett, a mennyiben azoknak ugyanazon törvényhatóság területén fekvő más szomszédos községhez való csatoltatása czéloztatik, az eddigi kötelék felbontása, illetőleg az újabb csatlakozás megengedendő: a) ha ezt a puszta, illetőleg havasok tulajdonosa, vagy a puszta, illetőleg havasok tulajdonosainak azon része kivánja, mely a puszta, illetőleg havasok összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; továbbá b) ha ezen újabb csatlakozás czélszerűsége a pusztának, illetőleg havasoknak közelebbi fekvése, a közlekedés könnyebbsége és a közigazgatás érdeke által igazoltatik; végre c) ha az elszakadás folytán azon község, melyhez a puszta, illetőleg havasok addig tartoztak, a törvény által reá ruházott kötelezettségek teljesítésére képtelenné nem válik. A kérelem felett, ha kis- és nagyközségről van szó, a főszolgabiró, ha rendezett tanácsú városról is van szó, az alispán az érdekelt községek meghallgatása mellett tárgyalást tart. Ha a tárgyalást a főszolgabiró tartotta, annak eredményét saját véleménye kíséretében az alispánhoz küldi. Első fokban mindkét esetben az alispán határoz, kinek határozata ellen 15 nap alatt a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz, onnét további 15 nap alatt a belügymimsterhez felebbezésnek van helye. A csatlakozás megengedése esetén az illető községek vagyona vagy adósságai iránt felmerült kérdések a jelen törvény 156. §-ának rendelkezése szerint döntetnek el.