Képviselőházi irományok, 1884. XV. kötet • 494-505. sz.

Irományszámok - 1884-494. 1886. évi XXII. törvényczikk, a községekről

28 494. szám. 130. §. A községi adók kivetésére nézve az 1868. évi XXXVIII. t.-czikknek a községi iskolákra forditandó költségekről szóló rendelkezései épségben hagyása mellett a következők rendeltetnek : Kis- és nagyközségekben épugy, mint rendezett tanácsú városokban, a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek a folyó évre kivetett következő egyenes államadók: földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó arányában; azon költségek pedig, melyek a földbirtok érdekében tétetnek, csak az érdekeltek földadója arányában vettetnek ki; azon költségek végre, a melyek a két osztályba nem sorozhatok, milyenek a belrendőrségiés a közbiztonságra vonatkozó kiadások, a föld-, bányaadó és a pusztai haszonbérlők ezen haszonbérlet után fizetett kereseti adója kivételével, a fentemiitett egyenes adók többi nemeire vettetnek ki. Az első pont alatt emiitett közigazgatási költségek kivetésének alapjául a községhez közigazgatásilag csatolt puszta, illetőleg havasok és a rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestek után fizetett egyenes adóknak csak felerésze vétethetik. A gazdászati és mezei felügyelet költségeihez járulni nem tartoznak a községben levő vagy a községhez csatolt földbirtokok tulajdonosai, kik e költségeknek hasznát nem veszik és e tekintetben magukról gondoskodnak. , Oly községekben, melyekben (pl. új telepitvények stb.) államadó "még nem fizettetik, a községi adó kivetésének módozatait és feltételeit azon időre a község a törvényhatóság jóváhagyása mellett szabályrendelet útján határozza meg. Oly községekben, melyekben a napszámosok állami adómentessége (1883 :X. t.-cz.) a községi, megyei és iskolai adóalap nagyobbmérvű csorbulását idézné elő, a község az ottan lakó és csupán napszám után élő napszámosokra kivetendő községi adó módozatait és feltételeit hasonló eljárás mellett határozhatja el. Az ily napszámosra kivethető községi adó azonban az illető törvényhatóság által megállapított egy napi községi átlagnapszám összegénél, vagy a községben fizetett legkisebb mérvű községi adó felénél nagyobb nem lehet. Két község egymás mellett lévő határain épült gazdászati, kereskedelmi vagy gyártelepek tulajdonosai a telephez tartozó beltelkek hovatartozása iránt, a jelenben fennállókra nézve, a mennyiben eddig még nem történt volna, ezen törvény életbeléptétől számított egy év alatt, "az ezután létesítendőkre nézve pedig a telep felállítása alkalmával a tárgyalást megindítani tartoznak. 131. §. A helyi érdekű vasutakra adandó segélyösszegek (1880 : XXXI. t.-cz. 9. §.) megállapítását és kivetését a képviselő-testület esetről-esetre 15 nappal előre meghirdetendő közgyűlésben egyezségileg és a törvényhatósági jóváhagyás feltétele mellett határozza el; az ez iránt hozott határozat kihirdetendő, 15 napig a községházánál kiteendő és ellene ezen idő alatt bármely községi lakos vagy birtokos felebbezéssel élhet. 132. §. Rendezett tanácsú városokban a törvényhatóság indokolt előterjesztése folytán, a menynyiben az állam jövedelmeinek csökkenése, s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, a kormány kivételesen megengedheti, hogy azok közvetett államadókra is vethessenek pótadót s jövedelmeik szaporítása végett a városban és annak területén ille-