Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.

Irományszámok - 1884-460. A közgazdasági bizottság jelentése, „az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. t.-cz. módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

66 460. szám. Állatbehozatalunk e szerint csak Ausztriából és Szerbiából növekedett, Romániából ellenben tetemesen csökkent és az utolsó évben úgyszólván néhány báránytól és gödölyétől eltekintve, már csak a juhokra és kecskékre, sertésekre és lovakra szoritkozott, de ezek közül a sertéseknél még mindig növekedést tanusitott. Állatkivitelünk hasonlókép növekedett átalában és különösen Ausztriába. Olaszországi kivitelünk szintén növekszik, de oda csak lovak mennek. Romániai kivitelünk hasonlag gyarapszik, csakhogy ez átalában igen jelentéktelen. Németországba ellenben csak juhokban és sertésekben van még kivitelünk. Francziaországba csakis juhokban. Egyébként állatkivitelünk e két országba alig van. Szarvasmarhát jelenleg csakis Ausztriába viszünk. A sertések vámja tárgyában az előadó, Apponyi Albert gr„ Wahrmann Mór bizottsági tagok albizottságként kiküldettek, hogy ez iránt szakértőket hallgassanak ki. Az enquéten megjelent szakértők nyilatkozata a következőkben foglalható össze: A kihallgatott szakértők igennel válaszoltak a kérdésre, vájjon a sertés Romániában és Szerbiában olcsóbban állitható elő, de arra nézve ellenmondó volt a szakértők véleménye, vájjon az ekként előállított jószágnak nem kisebb-e a kereskedelmi értéke. Nyilatkozataik azt a benyomást tették, hogy a román és szerb sertés-verseny reánk nézve bizonyos fokig nehéz, s a hizlalásnál mintegy 3 frttal vannak előnyben fölöttünk, a hizlalt sertéseknél tehát szerintök a 3 frtos vám körülbelül kiegyeniiti a különbözetet. A világforgalomban a mi sertéseinknek van előnyük, midőn inkább zsirt követel a piacz, de a midőn inkább hús követeltetik, a román és szerb sertések vannak előnyben. A kedvezményes helyzet, melyet a szerb sertésre nézve Kőbánya a restitutio utján élvez, a szakértők szerint nem nélkülözhetetlen a sertésüzletre nézve. Kőbánya valódi előnye a vesztegintézetben fekszik. A külforgalom esetleges elesését nem nyilvánították kívánatosnak a szakértők, mert a közvetítő forgalom elmaradása nem válnék a mi sertéstenyésztésünk hasznára, s másfelől érzékenyen megkárosítaná sertéskereskedésünket. Továbbá kijelentik, hogy a szerb és román behozatal az itteni árképződésre nem gyakorol határozott befolyást, e tekintetben fontosságuk csak a mi kiviteli viszonyainknak volt. Szaktestületeink véleményére ez irányban hasonlag már az általános bevezetésben utaltunk, a hol láthattuk, hogy az állatvárnok fölemelését még azok is helyeselték, melyek gabnavámok tekintetében tartózkodóbb állást foglaltak el. A sertésekre különösen még a kőbányai sertéskereskedelmi csarnoknak egy emlékirata bocsáttatott rendelkezésünkre, mely a sertésekre páronként 6 forintban állapítja meg a szükséges vámot. Végül megemlítjük még, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister úr kijelentette, hogy a szerb sertésekre nézve a kőbányai átmeneti forgalomban engedett vámkezelési kedvezményt meg fogja szüntetni. A IX-XIII. osztályokat az indokolás alapján elfogadásra ajánljuk. XIV. osztály. Eledelek. Ez osztályban az őrlött kakaó és csokoládé tárgyában szakértő is hallgattatott ki, a ki következőleg nyilatkozott: Stühmer szakértő Wahrmann Mór kérdésére kijelenti, hogy az őrlött kákaóra, csokoládéra stb. most fennálló 50 frtos vámnak 60 frtra emelését elégtelennek tartja, 70—80 forintra kívánná felemeltetni. A hazai három csokoládégyár igen hátrányos helyzetben van a íranczia, hollandi s angol meg Svájcz importversenyével szemben, nemcsak azért, mert a kakaó be-