Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.

Irományszámok - 1884-460. A közgazdasági bizottság jelentése, „az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. t.-cz. módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

62 460. szám. E számokból láthatjuk, hogy behozatalunk az utolsó évben kivált Románia felől és pedig kukoriczában tetemesen növekedett. A mi kivitelünket illeti, az általában szintén növekedett ugyan majdnem minden tételnél, csakhogy a növekedés oroszlánrésze Ausztriára és azon országokra esik, melyek gabonavámokkal nem zárták el piaczukat, nevezetesen tehát Svájczra, Olaszországra, Nagybrittaniára és némileg Belgiumra és Hollandra. Francziaországba ellenben a bevitel lényegesen lejebb szállt — Németországba az utolsó 1885. év csakis 1884-hez, és igy is csak árpában, rozsban és hüvelyesben mutat emelkedést, egyébként pedig és különösen 1883-hoz képest egészben ugy mint egyes tételekben felette nagy a csökkenés. Szakértőket a bizottság főleg a kukoricza, köles és liszt tárgyában hallgatott ki s nyilatkozataikat a következőkben adjuk: A kukoricaára vonatkozólag Leipcziger szakértő az 50 krban javasolt tengeri vámra nézve Láng Lajos, Hegedűs Sándor, Apponyi Albert gr., Becker János és Enyedi Lukács által hozzá intézett kérdésekre a következőket válaszolja: A kukoricza ára az utóbbi években legkevésbé csökkent, főleg azért, mert a kukoricza feldolgozására nagy gyárak létesültek. A külföldi kukoricza bejövetele nem nyomja a magyar termék árát, sőt emeli is, mert ez által lehetővé válik kiterjeszteni azon iparágakat, melyek a magyar kukoriczát feldolgozzák. Különösen az ország délkeleti részében a szeszgyárak a román behozatalra vannak utalva; érezni fogják a vám alkalmazását a szeszgyárak mintegy Aradig. A többi gabonafélék jobb értékesitése szempontjából is kivánatos a kukoricza szabad bebocsátása, a hazai szeszgyártás érdekében pedig föltétlenül szükségesnek jelenti ki. Apponyi Albert gr. kérdésére megjegyzi, hogy a kukoricza minősége annál jobb, minél keletibb fekvésű a termő vidék; igy mintegy két fokkal jobb a magyarnál a romániai és bulgár kukoricza, a moldvai még jobb, mint a sajátképi román kukoricza. A kukoriczavám behozatalától áremelési hatást nem lehet várni, mert 30 millió métermázsa magyarországi termeléssel szemben, egy millió métermázsa behozatala — mert csak ennyi volt az import— az árra befolyással sem lehet; holott ha a magyar gyárak nem kapnak elég kukoriczát, akkor több gyár megszünhetik s akkor inkább csökkenni fog a kukoricza ára s azonkívül erősbödni fog a burgonyából termelő szeszipar, a miből financziális veszteség is keletkezhetik. A kölesre vonatkozólag Császár szakértő e czikk 50 kros vámjának Romániával szemben is javaslatba hozott alkalmazása iránt az előadó és Hegedűs Sándor által hozzá intézett kérdésekre a következőket válaszolja: Ellenzi a kölesvámot, mert a kölest csakis a Dobrudsából lehet behozni, csak ott terem kedvező körülmények közt. Helytelen volna nálunk a kölestermelést erőltetni, mert azon a talajon a magyar földmivelés értékesebb terményt állithat elő. Szóló tett kísérletet magunkat a kelettől e tekintetben függetlenné tenni, de az sikertelen volt és az orosz-török háborúban az itteni kölesgyárak kénytelenek voltak egy éven át szünetelni. 50 aranykrajczár kölesvám 1 frttal drágítaná a kását, és ez csökkentené a fogyasztást. Kivitelünk a külföldre nincs, csak a monarchia más tartományaiba. A gabonára és lisztre nézve Brüll szakértő, az előadó, Gál Jenő, Wahrmann Mór, Enyedi Lukács, Apponyi Albert gr., Hegedűs Sándor, Gál Jenő, Neményi Ambrus, Wahrmann Mór, Sigmond Dezső és György Endre által hozzá intézett kérdésekre a budapesti összes malmok nevében a következőket válaszolja: A mostani lisztvám felemelése a magyar malomiparra nézve teljesen közömbös. A külföldi konkurrenczia csak külföldöji tesz kárt a magyar lisztnek, de a mi országunkba már 4 év óta nem igen jut idegen liszt. 1880. év végéig a lisztbevitel Ausztria-Magyarországba évenkint átlag még félmillió métermázsa volt. Ezóta mindinkább csökkent és 1883—84-ben körülbelül csak 30,000 mázsát tett ki. A tervezett magasabb vámnak tehát nem lehet nálunk érezhető hatása, legfeljebb az osztrák, különösen a csehországi malmok üzletére. Ezek a német határhoz közelebb fekszenek, s ha egyáltalán lisztbevitel lehetséges,