Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.
Irományszámok - 1884-454. Törvényjavaslat, a mosztár-metkovicsi keskenyvágányú vasutnak Szerajevo felé a Ráma torkolatáig való folytatásáról
44 454. szám. dig nagyobb behozatalra is lehet számot tartani, ha ugyanazt a közlekedési viszonyok megengedik. Bosnia északi része, mely a Serajevótól Bródig a Bosna völgyén át vezető Bosnavasut által néhány év óta az osztrák-magyar monarchia vasutvonalaival összeköttetésben áll, ez utón a monarchia ipartermékeivel már ellátható. Ezen behozatalra nézve azonban igen nagyfontosságú azon körülmény, hogy az Bosnia déli részeibe is utat találjon a rövidebb s olcsóbb tengeri közlekedés által, t. i. Triesztből vagy Fiuméből Metkovics felé, és igy az osztrák-magyar monarchiából való behozatal szempontjából is kiválóan fontos közgazdasági haszonnal járna a Mostar és Serajevó között létesitendő vasúti összeköttetés. Katonai szempontból is igen nagyjelentőségű ezen vasúti összeköttetés. Ebbeli jelentősége előnyös módon tűnnék ki már béke idején is, de még inkább rendkivüli vagy háborús viszonyok beálltával. A megszállott tartományokban levő csapatoknak különböző okokból szükséges legtöbb elhelyezés-változásai, a csapatoknak a monarchia belsejéből a megszállott tartományokba s viszont, szabályszerű turnus szerint évenkint előforduló áthelyezései, továbbá az évenkénti szabadságoltaknak csapatszállitmányai, végül az élelmi és felszerelési szükségletek beszerzése, részben a legénység csekélyebb megterheltetésével, részben pedig gyorsabban és olcsóbban lennének eszközölhetők, mint eddigelé, mig — hadműveletek esetén annak lehetősége, hogy csapatok és hadiszerek kényelmesen, gyorsan és biztosan, a tengeri szállitás esetlegességeitől s veszélyeitől függetlenül egy helyre gyűjthetők, továbbithatók, pótlólag kiegészithetők és visszaszállíthatok, a hadműveletekre bizonyára rendkivüli előnyös befolyással leend. Mindezen okoknál fogva Bosznia és Herczegovina kormányzata szempontjából nagyon kivánatos, hogy a mostár-metkovicsi vasút Szerajevóig mielőbb kiépíttessék. Azonban még bővebb tanulmányt igényel azon kérdés, hogy a vasút a Bosnia és Herczegovina közt levő magas vízválasztón mily irányban vezettessék át; mert természetesen oda kell törekedni, hogy azon vonal választassák, mely mind műszaki tekintetben, mind költség szempontjából a legelőnyösebb. A vasútvonalnak a vízválasztón való átvezetésénél csak két irány jöhet tekintetbe, t. i. azon irány, melyben a jelenlegi főközlekedési útvonal az Iván hegységen keresztül Mostarból Konjicán át, Szerajevöba vezet és a második a Neretvica folyónak a Narentába folyásától Pogorelicán át Fojnicáig s innét tovább a bosnavölgyi vasútnak egyik, Serajevó közelében levő csatlakozási pontjáig vezető irány. Az utóbbi irányra nézve már 1885. évben tétettek általános tanulmányok, mig az Ivánhegységen való átmeneteire nézve az előtanulmányok még folyamatban vannak. Minthogy a két vonalirány hossza között igen lényegtelen különbség van: az egyik vagy másik irány kijelölésénél az üzem könnyebbsége, valamint az építési költségek nagysága lesz irányadó. Habár tehát azon tanulmányok, melyek a vasútvonalnak a hegységen való legczélszerübb átvezetésére vonatkoznak, ma még nincsenek is befejezve, s e tekintetben még tervezet sem készült, — a megszállott tartományok országos kormányzata mégis, az e részben felmerülő politikai, közgazdasági és katonai mozzanatokra való tekintetből, valamint azon törekvés által vezérelve, hogy a mostár-serajevói vasúti összeköttetésből bizton várható előnyök mielőbb s legalább részben elérhetők legyenek: azon kívánatnak adott kifejezést, hogy a mostár-metkovicsi vasút mielőbb s egyelőre legalább addig hosszabbittassék meg, a meddig a vonal irányát maga a természet teljesen kijelöli, a mely irány a vízválasztón való áthaladási pont megválasztásának nem praejudicál, s egyúttal lehetségessé teszi, hogy a vasút
