Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.

Irományszámok - 1884-452. Kivonat, a főrendiház 1886. évi május hó 20-án tartott 32-ik ülésének jegzyőkönyvéből, a községekről szóló törvényjavaslat tárgyában

36 462. szám. A törvényjavaslatban foglalt módosítások és kiegészítések közül a fontosabbak a következőkben emeltetnek ki: A községi illetőséget tárgyazó rendelkezésekkel nemcsak az állampolgárságról szóló törvénynyel állíttatik helyre az összhangzat, hanem a külföldiek és állampolgárok közt különbséget téve nyer szabályozást a lakási, települési engedély és a községi kötelékbe felvétel és pedig kapcsolatosan oly óvintézkedésekkel, melyek egyrészt a községek indokolatlan megterheltetésének megakadályozására, másrészt a nemzetközi viszonosság által parancsolt kímélet számbavételével az állami és társadalmi érdekek megvédésére alkalmasak. A törvényhatóságok és a kormány felügyeleti joga ugy az egyes ügyek eldöntését, mint a szabályrendeleteket illetőleg, továbbá a képviselőtestület nem választott tagjaira az igazoló eljárás megfelelő szabályozást nyer s a képviselőtestület összealakitására nézve foglalt rendelkezések a mellett, hogy a legtöbb adót fizető nőknek és a nem helyben lakóknak jogaik gyakorlására a lehetőséget megadják, alkalmasak arra is, hogy általuk a képviselőtestület erkölcsi és szellemi színvonalának emelése biztosítottnak tekintessék. A képviselőtestületet illetőleg fontosak még azon pótlások, melyek egyes tagokra nézve a felelősség megállapításának módozatát tartalmazzák, nemkülönben az irányban rendelkeznek, hogy egyes határozatok hozatalánál az érdekelt tagok közreműködése kizárassék, továbbá a kormánynak megadják azon jogot, hogy oly képviselőtestületet, mely az állam érdekeit vagy a község jólétét veszélyeztető eljárást követ, a törvényhatóság előterjesztésére vagy meghallgatásával feloszlathasson és a megye utján az ügyek időközi vezetése iránt intézkedhessek. Az elöljárói és a segéd- és kezelő-hivatalnoki állomások betöltésénél a kijelölés szabályozása és annak megállapítása mellett, hogy a rendőrkapitányok a rendezett tanácsú városokban a főispán által neveztessenek ki, a fegyelmi eljárásról szóló rendelkezések a rendbüntetések alkalmazhatására s a büntető törvény határozmányai figyelembevételén kivül az eljárás gyorsítására vonatkozókkal igényelt kiegészítésüket nyerik, a pénztári és vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések pedig kellő módot nyújtanak a túlterheltetés, rósz gazdálkodás és eladósodás veszélyei ellen. De ezek mellett előtérbe lépnek a számadások ellenőrzésére vonatkozó pótlások. Ezek nemcsak a visszaélések felderítésére alkalmas voltuknál, hanem annálfogva is kiváló jelentőségűek, hogy a törvényhatóságoknak tág mezejük nyílik az önkormányzati tevékenység kifejtésére. Végül érintve, hogy a területi kikerekitésekre és átcsatolásokra vonatkozó rendelkezések szintén megfelelő pótlásokat foglalnak magukban, ajánljuk, hogy e törvényjavaslat általánosságban fogadtassék el s ezzel áttérve a részletekre, indítványozzuk: 1. A 2. §-ban „törvényhatóságoknak" helyett szabatosság kedveért: „törvényhatóságnak" tétessék. 2. A 14. §. első bekezdése, miután az illetőségnek a 10. §-ban szabályozott megállapítását attól, hogy a díj lefizettessék, függővé tenni nem lehet, a félreértések kikerülése szempontjából következőleg fogadtassék el: „A községek a kötelékbe való felvételért mérsékelt díjfizetést követelhetnek az esetben is, ha a felvétel a község kötelékébe a 10. §-ban megállapított módon történt.* 3. A 23. §-ban tekintve, hogy az 1877. évi XX. törvényczikk az 1885. évi VI. törvényczikk és az 1886. évi VII. törvényczikkel kiegészítést, illetőleg módosítást nyert, az 1877. évi XX. törvényczikk helyett tétessék: „az 1877. évi XX., az 1885. évi VI. és az 1886. évi VII. törvényczikkek." 4. Azt, hogy a választási jog a községi lakosoktól minden vétség miatti vád alá helyezés esetén megvonassék, túlszigorúnak tartjuk s ennélfogva figyelemmel a 9. §-ban foglaltakra, javasoljuk, hogy a 37. §. e) pontjába „vétség" helyett tétessék: „nyereségvágyból elkövetett vétség".