Képviselőházi irományok, 1884. XIV. kötet • 446-493. sz.
Irományszámok - 1884-449. Törvényjavaslat, a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. törvényczikk Horvát-Szlavonországokra vonatkozó határozatainak módositásáról
16 449. szám. Horvát-Szlavonországokban ellenben a fegyelmi választmány tagjai: a kir. adófelügyelő, továbbá egy a pénzügyminister által a Horvát-Sziavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg az állami tisztviselők sorából kinevezett tag; a választmánynak másik két tagja pedig, azon két bizottsági tag, a kiket a közigazgatási bizottság, a megyei (városi) közgyűlés által választott bizottsági tagok sorából a választmány tagjaiul választott meg. A fegyelmi választmány előadója, midőn a segédszemélyzetéhez tartozó állami közegek vagy állandóan alkalmazott állami végrehajtók terhére eső fegyelmi vétségek tárgyaltatnak, ugy Magyarországon mint Horvát-Szlavonországokban a királyi adófelügyelő, a ki HorvátSzlavonországokban, mint a fegyelmi választmánynak törvény szerinti tagja, ily ügyekben hozott határozatoknál szavazati joggal is bir, mig Magyarországon csak akkor, ha ő egyszersmind a fegyelmi választmány tagjául a közigazgatási bizottság által megválasztatott. Arra az eshetőségre nézve, midőn a kir. adófelügyelőnek saját fegyelmi ügye tárgyaliatik s ezen vagy más egyéb okból a kir. adófelügyelö a választmányi ülésben részt nem vehet, vagy midőn a másik kinevezett választmányi tag a választmány ülésében meg nerr jelenhetnék, a törvényjavaslat helyette, illetve a másik kinevezett tag helyett egy harmadik tagnak kinevezéséről gondoskodik, a ki az emiitett esetekben a választmány ülésében mint póttag résztvegyen. Ezen harmadik tagot az itt fekvő törvényjavaslat szerint a pénzügyminister egyetértőleg Horvát-Szlavón- és Dalmátországok bánjával az állami tisztviselők sorából nevezi ki. Hasonlag felvétetett a törvényjavaslatba az az intézkedés is, hogy ha a fegyelmi választmány választott tagjainak egyike a választmány üléseiben résztvenni akadályozva lenne, vagy ha érdekelve van, őt azon póttag helyettesíti, a kit a közigazgatási bizottság a fegyelmi választmányba póttagnak megválasztott. Magyarországban mindkét póttagot maga a közigazgatási bizottság (egyet azonban a kormányközegekből) választja (1876: VI. t.-cz. 53. §.). A fegyelmi választmány úgymint Magyarországon egy évre alakittatik, határozathozatalra itt mint ott három tagnak jelenléte kívántatik meg, Horvát-Szlavonországokban azonban okvetlenül megkívántatik, hogy a tagoknak egyike azok sorából legyen, a kiket a pénzügyminister nevezett ki. A fegyelmi eljárásra nézve mérvadók az állami tisztviselők fegyelmi ügyeire vonatkozó szabályok rendeletei, azonban a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatra nézve az 1883 : XLIV. t.-cz. 10. §-ában foglalt intézkedések azon kiegészítésével, illetve módosítással, hogy a kir. adófelügyelő és segédszemélyzete, valamint az állandóan alkalmazott állami végrehajtók ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat a pénzügyigazgatóság megkeresése alapján is elrendelendő, és hogy a kir. adófelügyelő ellen elrendelt vizsgálatot nem mint ez Magyarországban történik a közigazgatási bizottság által megjelölendő tag, hanem az állami tisztviselők sorából kinevezett tagok egyike ejti meg. Végre jelen törvényjavaslat ezen szakaszának utolsó pontjában kimondatik, hogy a közigazgatási bizottságnak a hivatalból való felfüggesztést az állami tiszviselök fegyelmi ügyeire vonatkozó szabályok alapján kimondó végzése ellen, a végzés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt — a pénzügyministerhez — felebbezésnek van helye. Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 10. §-ára nézve tett ezen kiegészítéseknek és módosításoknak szüksége eléggé indokolva van az által, hogy ezen törvényszakaszban a fegyelmi választmányra és annak eljárására nézve intézkedés nem foglaltatik, hanem utalás történik a közigazgatási bizottságokról és a fegyelmi eljárás kiegészítése és módosításáról szóló 1876. évi VI. és VII. törvényczikkekre, mely törvényczikkeknek hatálya Horvát-Szlavonor szagokra ki nem terjed; és másrészt indokolva van Horvát - Szlavonországoknak az 1868: XXX. t.-cz. által biztosított azon közjogi külön állása által, melynél fogva mig egy-