Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-430. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. törvényczikk módositásáról

04 430. szám. Ezen szemponton kivül vámtarifánknak védelmi irányban való átdolgozásánál a következő irányelvek voltak mérvadók. A mezőgazdaság és a vele kapcsolatos iparágak terményeire nézve — tekintettel arra» hogy a külföld most már átalában mindinkább magasabb agrárvámokkal igyekszik kiviteli czikkeinket távoltartani — mi is magasabb vámokat honosítunk meg. Meg vagyunk ugyan győződve, hogy ezen módon az ország termelésének nem fogjuk visszaszerezni azokat a piaczokat, melyek a tengerentúli verseny és a magasabb vámok hatása következtében mindinkább szűkebbekké lesznek; meg vagyunk győződve továbbá arról is, hogy ebbeli intézkedéseinkkel a világpiacz conjuncturái által szabályozott terményárakra befolyást gyakorolni nem fogunk: de legalább annyit mégis elérhetünk, hogy a külföld agrárpolitikája által kiszoritott saját termésünk számára a monarchia területére megnehezítjük azon országok agrár-terményeinek beözönlését, melyek, hasonlókép Európa egyes államainak agrár vámpolitikája folytán eddig megszokott piaczokról kiszorulva, esetleg a nálunk még kevésbé védett területre nagyobb mérvben özönlöttek volna. A tulajdonképi iparok termékeire nézve javaslatba hozott vámoknál szintén ^irányadók voltak a többi államok vámpolitikai törekvései. Tekintettel mindazáltal arra, hogy az ipar tekintetében a monarchia két állama nem homogén, s hogy vannak iparok, melyekben Ausztria hatalmas fejlődésével szemben, nálunk még csak zsenge kisérletek, vagy aránylag csekély kezdemények jelentkeznek, holott más iparágban, ha nem is teljesen egyenlő haladás, de a tényezőkre nézve mégis meglehetősen egyenlő alap mutatkozik nálunk is: — a követendő védelmi politikára nézve is más-más szempontokból kellett kiindulni. Oly iparágaknál, a hol elsősorban az osztrák ipar védelme volt irányadó, különösen tekintettel kellett lenni arra, nehogy az iparvámok felemelése által a magyar fogyasztás túlságosan veszélyeztessék, és ezeknél az iparezikkeknél, ha jelenlegi vámjuk mérsékeltebb a monarchia külforgalmát leginkább érdeklő német birodalmi vámtarifának megfelelő vámdíjánál, saját vámtarifánkban is csak az esetben emeltetett fel a vámtétel a német tarifa vámjának magasságára, ha ez által saját érdekeink jelentékenyebb sérülést nem szenvednek; azaz ha a valószínűség megvolt arra nézve, hogy a vámok hatása nem a czikk árának emelésében, hanem csak abban fog nyilatkozni, hogy ezentúl külföldi helyett a monarchiában előállított fog az eddigi áron kelendőségre jutni. Másrészt azonban az oly iparezikkeknél, melyeknek nagyobb védelme saját magyar iparunknak is érdekében fekszik, a vámemelés, tekintettel a német birodalom sokkal kedvezőbb termelési viszonyaira még a német tarifa vámjait is meghaladja. A vámtarifáról szóló törvényben és magában a vámtarifában javaslatba hozott módosításokhoz a következőket jegyzem meg: A IX. czikk 3. pontja olykép módosittatik, hogy a közlekedő hajók eleségére engedélyezhető vámmentesség nemcsak a Dunára, hanem a többi folyókra is kiterjesztessék. A X. czikk 4. pontjából e szavak >a fogyasztási czikkek kivételével* töröltettek, miután épen az ilyféle czikkekben mutatkozott a legnagyobb forgalom a külföldi vásárokról és semmi ok sem forog fenn arra nézve, hogy ezek, ha ott nem adattak el, a vámmentes visszahozatal kedvezményéből kirekesztessenek.