Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.
Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról
58 429. szám Q7 a PJ u: Összkivítel AuaztriáDa, ? 1883 . . . 125,464 q. ' 90,674 q. 21.328,880 frt érték. 15.414,580 frt érték. 1884 . . . 114,437 q. 8f, T 38 q. 19.454,290 frt érték. 15.085,460 frt érték. 1885 . . . 114,838-15 q. 90.307*55 q. 19.522,460 frt érték. 15.352,360 frt érték. Hogy azonban ezen adatokból kitudhassuk azt, hogy mily mérvben fogyasztója Ausztriakim utatott ez ikkeinknek, mindenekelőtt konstatálni kellene azt, hogy az Ausztriába való bevitel gyanánt kitüntetett mennyiségekből mennyi marad tényleg a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságokban és mennyi továbbittatik Ausztriából külföldre. Ezt mindazáltal a magyar forgalmi adatokból magukból kiszámitani nem lehet. Miután azonban ez alkalommal főleg az bir nagy jelentőséggel, hogy kimutassuk, hogy a mai viszonyok közt mennyire bir Ausztria nyersterményeinkre fontossággal, a következőkben iparkodtunk más tényezők segítségével és egyéb forrásokból merített adatokkal legalább leglényegesebb terményeinkre ez irányban' is, a ténynek legalább valószínűséggel megfelelő számításokat megejteni. Azon czikkek, melyekre a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok jelentőségét a következőkben, a mennyire az lehetséges, kitüntetni fogjuk: a gabonanemüek és a liszt, továbbá az élő állatok közül a szarvasmarha és a sertések. Mindenekelőtt meg kellene határozni, mennyi búzát fogyaszt az osztrák tartományok lakossága. Az osztrák tartományok buzafogyasztását meghatározni sokkal nehezebb munka, mint első pillanatra látszik. Egy külön vámterületet képező állam fogyasztását meghatározni a vámforgalmi és aratási statisztika adatai alapján nehézségbe nem ütközik, de sokkal több nehézséggel jár egy ország tartományainak, vagy ha több állam egy közös vámterületet képez, az egyes államoknak fogyasztását kitüntetni. Fordulhat elő az az eset, hogy mig az ily egy közös vámterületet képező államoknak egyike tetemesen többet termeszt, mint a mennyit fogyaszt, — a másik állam évenként mégis rendszeres bevitelre szorul. Magyarország, a mint árúforgalmi statisztikánk kimutatja, évenkint nagy mennyiségű búzát és búzalisztet visz ki Ausztriába és a külföldi államokba. A közös vámterület forgató adatai kitüntetik, hogy az osztrák-magyar monarchia kiviteli többlete kisebb, mint Magyarországnak saját kivitele, sőt hogy vannak évek, melyekben a közös vámterület kivitel többlete majdnem teljesen megszűnik. Ezen adatokból! biztosan lehet következtetnünk, hogy az osztrák tartományok évenként tetemes buzabevitelre szorulnak. Mily nagy ezen bevitel, mily nagy az osztrák tartományok fogyasztása és mily mérvben fedeztetik ezen fogyasztás Magyarország által, a következőkben kisértjük megfejteni. Árúforgalmunk statistikája kitünteti külön-külön azon búzamennyiséget, melyet mi Ausztriába és külön azt, melyet mi a többi küldföldre kiviszünk; a közösyámterület forgalmi adataiból megtudhatjuk, mily nagy azon mennyiség, melyet a közös vámterületben levő két áliam, t. i. Ausztria és Magyarország mint fölösleget a külföldnek enged át. Ha ezen fölösleg, vagyis a két ország egyetemes kiviteli többlete kisebb mint Magyarország saját kiviteli többlete külföldre: — akkor Ausztria azon mennyiségen felül, melyet Magyarországból bevitt, még külföldről hozott búzát is fogyasztott. Ezen külföldről behozott és Ausztriában fogyasztott^buzamennyiséget meghatározhatjuk az által, hogy a magyarországi nagyobb kiviteli többlet mennyiségéből a közös vámterület kisebb kiviteli többletét levonjuk. Ily évben tehát, Ausztria fogyasztása három tényező összeadása által határozható meg, t. i. i 1. saját évi termésének mennyisége, . a2 magyarországi bevitel,
