Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról

429. szám. 43 III. Becsértékre nézve több : év a behozatal a kivitel 1882 .... — 7.507,532 1883 .... 21.252,290 1884 .... 90.744,993 — 1885 .... 56.715,048 — E számok azt mutatják, hogy 1882-ben még volt, bár nagyon jelentékenynek nem mond­ható, kiviteli többletünk, 1883-ban már a behozatal van előnyben s 1884 óta (a postaforgalom bevonása folytán) a behozatali többlet igen jelentékeny. Ennek megfelelően a behozatalnál 1885-ig ugy a súly, mint az érték általában emelkedőben volt, mig a kivitelnél megfordított arány észlelhető. Kivételt csak az egyes darabszámra vett árúknál tapasztalunk, holy a válto­zást részben egyes felvételi ingadozások (p. o. a donga számítása darabszámra vagy súly sze­rint), részben a postai felvétel magyarázzák meg, de a hol az ingadozás különben sem oly jelentékeny hatású, mint az a becsérték megállapitásánál lenne. 1885-ben ellenben a behozatali érték az előző két évhez képest csökkent és a kiviteli érték valamivel emelkedett. Összehasonlítva a három utolsó évnek a becsértékre vonatkozó adatait, látjuk, hogy a behozatalnál 1884-ben 8.608,919 frt értéktöbblet, azaz 1-81% emelkedés mutatkozik az 1883-iki állapothoz képest, a kivitelnél ellenben már 60.883,784 frt, azaz 13-40*/o az értékcsökkenés. 1885-ben a hanyatlás a behozatalnál 29.276,256 frt, vagyis 6'47o, 1883-hoz képest 20.667,337 frt. Ha e mellett figyelembe veszszük, hogy a behozatal 1885-ben mennyiségre nézve egy millió méter­mázsánál többel emelkedett, mint az előző két évben, és hogy Magyarország behozatala túlnyo­mólag ipargyártmányokból áll, igazolva látjuk azon előbbi állításunkat, hogy az értékhanyatlás nemcsak az agrárterményeknél tapasztalható, hanem átalános jellege a mai helyzetnek. A kivitel 1885-ben emelkedést mutat 1884-hez képest 4.753,689 írttal, de csekélyebb volt, mint 1883-ban 56.130,095 frttal, azaz a hanyatlás tesz 12 , 35°/°-ot. Bármily nagy hatása volt is az 1882-iki rendkívül kedvező termésnek a végösszegek alakulására, csaknem kétségtelen, hogy tisztán ez a körülmény, mely az 1882-iki kiviteli többletnek talán egymagában is elegendő magyarázata, aligha volt oly lényeges hatással még az 1883-iki forgalomra is, hogy kizá­rólag ez okból a behozatali értéktöbblet 21-2 millió frtot tehetett, mig 1884-ben már 90-7 millió és 1885-ben 56*7 millió frtra emelkedett. Kereskedelmi mérlegünk e jelentékeny változását ennél­fogva csak ugy magyarázhatjuk meg, ha az 1882-iki aratásnak kétségkívül még 1883-ra is kiterjedő hatása mellett más tényezőket is szemügyre veszünk, melyek kiválóan hatottak az 1884-ik évi mérleg alakulására. Erre nézve mindenekelőtt utalnunk kell arra, a mit már megjegyeztünk, hogy 1884 óta a postaforgalom is be lett vonva az árúforgalmi statistika kimutatásaiba. A kitüntetett vál­tozás tehát legnagyobb részben a postaforgalom bevonásának tulaj donitható, mely szállító eszköz hazánkban mindezideig túlnyomólag a behozatalnál használtatik. Az áruforgalmi nyilatkozatok óriási különbségét a postai behozatalnál és a postai kivitelnél a postai forgalomra vonatkozó végösszegek is mutatják. Postán ugyanis 14,787 q. súlyú árú vitetett ki, holott a behozatali czikkek súlya 99,833 q., tehát közel hétszerannyi. Behozatalunk és kivitelünk aránya tehát 1884-ben nem változott meg oly nagy mértékben, mint a behozatali többletnek e két évre vonatkozó absolut számai (21*2 és 90-7 millió) mutatják, a különbséget legalább részben formai ok, a postaforgalom adatainak bevonása idézte elő. E formai ok azonban azt is látszik mutatni, hogy nemcsak 1883-ban volt jelentékenyen nagyobb a behozatali többlet, mint a mennyit statistikánk a postaforgalomnak ez időre ki nem terjesztése miatt tényleg kimutatott, hanem valószínűvé teszi azt is, hogy még 1882-ben, a jó aratás évében sem volt oly nagy kiviteli többletünk és mint ilyen csak azért szerepelhetett akkora összegben, mivel külkereskedelmünket egész teljességében nem ismerhettük fel. <;*

Next

/
Oldalképek
Tartalom