Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról

429. szám. 37 A vám életbeléptét követő első években bevitelünk ugy absolute, mint százalékra nézve csökkent és pedig jóval nagyobb mérvben az átalános mennyiségeknél. Még rosszabbra fordult azonban a viszony a vámnak 50 krajczárról 1 frt 50 krig történt felemelése óta, mert mig az 50 kros vám melletti 1880. évben még 36-59, sőt 1882 ben 37,82°/«-kal vettünk részt a német piacz ellátásában, 1885-ben már csak 8'17%-kal szerepelünk. Bevitelünk 1885-ben csökkent 1880-hoz képest 43-83%-kal. Igaz, hogy a buzakivitelnek ezen jelentékeny csökkenésével szemben áll az utolsó 1885. évi lisztbevitelünknek a vám életbelépte óta észlelhető állandósága, habár ez is 1878-hoz képest, mely évben 1.254,138 métermázsát vittünk Németországba, tetemesen csökkent. Ezen összegek eléggé bizonyitják, hogy lisztünket már az 1880 ban életbelépett 1 frtnyi vám is sújtotta, annál inkább pedig az 1885-ben 3 frt 75 krra történt felemelés, minek folytán 1885-ben a bevitel a már amúgy h jelentékeny mérvben hanyatlott 1880-ik évi bevitelhez képest még 16-72%-kal csökkent. Annyi azonban tény a közlött adatok szerint, hogy monarchiánk nemcsak a legnagyobb arányban járul a német piacz lisztszükségletének fedezéséhez, hanem, hogy ezen arány folyton növekedik. A német vámok hatását főleg buzakivitelünkre még inkább megítélhetjük akkor, ha a kivitt lisztmennyiségeket búzára számítjuk át. A búza és a búzára átváltoztatott liszt bevitele volt (métermázsákban): évben összesen 1880 ... . 3.027,523 1881 .... 4.500,615 1882 .... 7.508,982 1883 .... 7.118,669 1884 .... 8.206,286 1885 .... 6.034,125 Ebből kitűnik, hogy a vámnak életbelépte óta monarchiánk búza- és lisztbeviteíe Neme t országba együttvéve csökkent 3ö'24%-kal és hogy 1885-ben 6.034.125 q. búza-és lisztbevitelből reánk csak 12-21% esik 38-17%-kal szemben 1880-ban, midőn pedig az összbevitel csak 3 millió métermázsát tett. A budapesti gőzmalmok lisztkivitele Németországba a következő: 1881. évben 212,015 q. 1882. „ ..... 173,388 „ 1883. „ 173,708 „ 1884. „ 221,489 „ A budapesti gőzmalmok összes kiviteléből esik tehát Németországra: 1881. évben 12-36% 1882. „ 7-26 „ 1883. „ 6-64 „ 1884. „ . . . ... 9-02 „ Tekintve már most azt a kérdést, hogy a német birodalom nagy búzaszükségletét mely ország szolgáltatja, az alant kitüntetett adatokból az derül ki, hogy az oroszlánrész Oroszországnak jut, mig az amerikai Egyesült-Államok csak csekély mérvben és pedig hanyatló irányzattal részesülnek a német piacz ellátásában. monarchiánkból °/o-ban 1.155,722 38-17 l.Í58,366 27-96 3.064,548 40-81 2.598,099 36-50 1.372,977 1673 736,871 1221