Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról

429. szám. 35 árpa, tengeri és tatárka 25 kr. Az 1885. évi május hó 24 iki vámtarifa ezen vámokat a következőleg módosította; búza és rozs 1 frt 50 kr.; zab és árpa 75 kr., a többi gabonanemek 50 kr. A liszt 1879-ig vámmentes volt, 1880. jan. 1-étől 1 frt vám alá esett, mely vám 1881-ben 1 frt50 kr. és 1885-ben 3 frt 75 krra emeltetett fel. A magyar termelés szempontjából Németország főleg a búza és az árpa tekintetében jön figyelembe. Rozs nagyobbára az osztrák tartományokból vitetik oda ki. Ezen két gabonanemből a bevitel és a bevitel többlete a kivitellel szemben a következő adatokból tűnik ki: (tonna = 1000 kilogramm) év búza beviteli többlet 1875 . . . 49ü,000 (kiviteli többlet) 1876 . . . 685,000 297,000 vámmentes 1877 . , . 940,000 205.000 1878 . . . 1.055,000 270,000 1879 . . . 915,000 310.000 (ton na = 1000 kilogramm ) • év búza kiviteli többlet 1880 . . . 227,553 49,383 1881 . . . 361,949 308,561 vámmal 1882 . . . 619,156 556,654 1883 . . . 492,103 411,345 1884 . . . 582,537 546,344 1885 . ,. . 572,393 558,313 árpa beviteli többlet '1875. . . 246,000 122,500 1876. . . 269,000 185,000 vámmentes 1877. . . 489,000 246,000 1878. . , . 434,500 168,500 1879. . . 315,000 61,500 1880. . . 222,241 67,862 1881. . . 247,828 128,510 vámmal 1882. . . 342,427 292,684 1883. . . 318,615 235,791 1884. . . 433,546 396,281 1885. . . 438,035 413,329 a vámok életbelépte óta tetemesen Az árpánál a bevitel átalában a vámok beKitünik ebből, hogy a búza bevitele csökkent, ellenben emelkedett a kiviteli többlet, folyása alatt sem v.á 11 o z o 11, de szintén emelkedett a beviteli többletet illetőleg. Mielőtt áttérnénk annak számadatokkal való kitüntetésére, hogy monarchiánk mily mérvben vesz részt a német birodalom kimutatott bevitelében, meg kell jegyeznünk, hogy miután 1879-ig a gabona vámmentes volt, a német statisztika nem nyújt biztos alapot, mert sok gabona, mely 1880 előtt a kimutatásokban bevitelként szerepel, nem a német vámterületen került fogyasztás alá, tehát tulaj donkép nem is bevitel, hanem más országokba szállíttatott és igy Németország kereskedésében csak mint átvitel szerepelhet. Ugy bevitelünk, mint átvitelünk a német birodalomnak 1879-ben inaugurált védvámos és vasúti politikája folytán jelentékeny sérülést szenvedett, a mint az a következőkből kivehető: 5*