Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról

32 429. szám. A budapesti gőzmalmok összes kiviteléből esik tehát Franczi a országra: 1881. évben . . • 4.99 % 1882. „ 6.49 , 1883. „ 8.60 „ 1884. „ 9.01 „ Ezen adatokból látjuk, hogy részünk a franczi a gabonapiaca ellátásában csekély és csakis a búzalisztre nézve bir fontosággal. Francziaországban nemcsak ugyanazon felettünk túlsúlylyal biró versenyviszonyokkal találkozunk, mint Nagybritanniában, hanem figyelembe kell vennünk még azt is, hogy a ffanczia gazdák nem követik angol társaikat, kik megszorítják a gabonatermelést, sőt ellenkezőleg, mint azt már emiitettük, oda iparkodnak* hogy minél inkább fokozzák beltermelésüket és függetlenitsék magukat e tekintetben is a külföldi gabonától. Ezen czéluk elérésében hatalmas támaszt találnak a törvényhozó testületben, melynek legnagyobb része gazdákból áll; mert alig, hogy múlt évi márczius havában életbeléptették a magasabb gabona-, liszt-" és állatvámokat, már is ugyanazon év november havában három áj javaslat tétetett le a kamara asztalára, melyek mindannyian a márcziusi vámemeléseket a tényekkel szemben elengedöknek nem látják és új felemeléseket hoznak javaslatba. A tengerentúli országok versenye folytán beállott agrár-krisis természetesen Franciaországot sem hagyhatta érintetlenül és a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozók panaszai végre is oda terelték a kormányt, hogy habár kezdetben a gabonavámok emelését ellenezte is, később azokhoz hozzájárulni kénytelen volt. Francziaországban igen erősen kifejlődött a mezőgazdák közt az az irány, mely az ország fogyasztását a szükséges gabn;;nemüekben és lisztben az ország saját termelése száraára akarja biztosítani. Ezen törekvést minden rendelkezésre álló eszközzel kívánják elérni, és ebbeli törekvésük .••innál ertísebb támaszt talál a nagyobbrészt mezőgazdákból álló parlamentben, minthogy új a b b időben a franczia mezőgazdaság jövedelme apadni kezd. Grauxnak a gabonavámokról szóló 1884. évi október hó 14-én kelt és a franczia képviselőház elé terjesztett jelentése szerint ugyanis a földbirtok tiszta jövedelme Francziaországban csekélyebb mint 1880-ban volt, ámbár jelentékeny összegek fordíttattak a talaj javítására és a mívelés fokozására. Ennek az oka nemcsak az, hogy a termelési költségek emelkedtek, de másrészt és különösen az, hogy az árak is folyton hanyatlottak, és hogy a szállítási eszközökben beállott kedvező fordulat a tengerentúli államokra versenyképességét tetemesen előmozdította. A 60-as években például Francziaországban a termelési költség átlaga 100 kilogrammonkint tett 22*87 frankot, az eladási ár ellenben csak 20-12 frankot, tehát minden métermázsánál aveszteség 2*75 frank, 1884-ben a viszonyok még kedvezőtlenebbekké fordultak, miután a munkabér emelkedése mellett az árak hektoliterenkint 16 frank, ugy 100 kilogrammonkint 20 frankra hanyatlottak. A veszteséget métermázsánkint i frankra lehet becsülni. Hogy mily mérvben emelkedett a termés eredménye Francziaországban, kitűnik x következőkből: az eredmény volt hektáronkint: 1815—1835 átlagban . . . 41 hekt. 57 liter 1836- 1855 . . 13 , 30 1856—1876 . 14 , 55 1880. évben . . . . . 14 . 57 1881. r . . . . - 13 „ 91 1883. - . . . . • . 15 , 25