Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-438. 1886. évi XIV: törvényczikk, az Afrika némely (Kongó) vidékére vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini értekezlet főokmányának beczikkelyezéséről

438. szám. 3ÖÖ kereskedés üzésére mindenkoron szabad marad, még pedig ugy a Nigeren, elágazásain, mellékfolyóin, torkolatain és kifolyásain, valamint a torkolatai és kifolyásaival szemben lévő területi tengeren. A kereskedés, a hadi állapot daczára is, hasonlóképen szabad marad a 29. czikkben emiitett utakon, vasutakon és csatornákon is. Ez alapelvtől csak annyiban lesz kivételnek helye, a mennyiben a hadviselő felek egyikének szánt és a nemzetközi jog értelmében hadi dugárünak tekintett tárgyak szállításáról van szó. VI. FEJEZET. Nyilatkozat azon lényeges feltételekről, melyek teljesitendők, hogy az afrikai földrész partjain eszközlendS új hóditások hatályosaknak ismertessenek el. 34. czikk. Azon hatalom, mely az afrikai földrész partjain oly területet veend ezután birtokába, mely jelenlegi birtokain kivül fekszik, vagy a mely eddig ilyeneket nem birván, olyanokat újonnan szerez, nemkülönben az oly hatatom^ a mely itt védnökséget vállal el, az illető tényt egy a szerződő többi hatalmakhoz intézendő értesítéssel közli a végből, hogy ily módon nekik netáni felszólamlásaik érvényesítésére alkalmat szolgáltasson. 35. czikk. A jelen okmányt aláirt hatalmak elismerik azon kötelezettséget, hogy az afrikai földrész partjain általuk elfoglalt területeken oly hatóság létezését biztosítsák, mely a szerzett jogokat és szükség esetében a kereskedelmi és átviteli szabadságot, azon feltételek mellett, melyek e tekintetben megállapittattak, tiszteletben tartatni k-'pp^. KÍPYH. IROMÁNY. 1884—87. XIII. KÖTET. les nations, neutres ou belli gérantes, ser a libre en tout temps pour les usages du com mérce sur le Niger, ses embranchements et affluents, ses embouehures et issues, ainsi que sur la mer territoriale faisant face aux em bouchures et issues de ce fleuve. Le trafic demeurera également libre, malgré l'état de guerre sur les routes chemins de fer et canaux mentionnés dans l'article 29. II ne sera apporté d'exception á ce principe qu'en ce qui concerne le transport des objets destinés á un belligérant et considérés, en vertu du droit des gens, comme articles de contrebande de guerre. CHAPITRE VI. Oéclaration relatíve aux conditions essentielles a remplir pour que des occupations nouvelles sur les cőtes du Continent Africain soient considérées comme effectives. Article 34. La Puissance qui dorénavant prendra possession d'un territoire sur les cőtes du Gontinent Africain situé en dehors de ses possessions actuelles, ou qui, n'en ayant pas eu jusque-lá, riendrait á en aquérir, et de mérne, la Puissance qui y assumera un protectorat, accompagnera l'acte respectif d'une notiflcation adressée aux autres Puissances signataires du présent Acte, afin de les mettre á mérne de fairé valoir, s'il y a lieu, leurs réclamations. Article 35. Les Puissances signataires du présent Acte reconnaissent l'obligation d'assurer, dans les territoires occupés par elles, sur les cőtes du Gontinent Africain, l'existence d'une autorité suffisante pour fairé respecter les droits acquis et, le cas échéant, la liberté du coraraerce et du transit dans les conditions ou elle serait stipulée. 36