Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról

429. szám. 19 Az értékcsökkenés nagy mérve még inkább kitűnik akkor, ha az 1884-iki forgalmi mennyiségek az 1883-ra megállapított átlagértékek alapján becsültetnek. Ez esetben a behozatal 174'8 és a kivitel 217 millió markkal lenne nagyobb, mint tényleg volt. Az értékcsökkenések tehát végeredményükben a be- és kiviteli összértékekre az áremelkedéseket jóval túlhaladták és pedig nagyobb mérvben a kivitelnél, mint a bevitelnél. 1883-hoz hasonlítva, továbbá a bevitel mennyiségre nézve 1884-ben emelkedett 1.490,548 tonnával, a kivitel ellenben csökkent 87,850 tonnával. Értékre nézve csökkent a bevitel 2*9 és a kivitel pedig 67*3 millió markkal, holott az 1883-iki átlagértékekkel számítva emelkedett volna a behozatal 168 millió és a kivitel 151 millió markkal. Ezen kedvezőtlen forgalmi viszonyok visszhatása a kereskedésre különben élénk kifejezést talál a német birodalom legjelentékenyebb forgalmi piaczain (Hamburg és Bréma), kereskedelmi kamaráinak jelentéseiben is. Hasonló eredménynyel találkozunk Olaszországban is. Ezen államban az 1884. évi forgalom értéke volt a bevitelnél ..... 1,343.764,666 lira, akivitelnél 1,096.417,379 „ az átvitelnél ...... 82.412,521 „ összforgalomnál . 2,522.594,566 líra, A bevitel túlhaladta a kivitelt 247 millió lírával, mi oly kedvezőtlen eredmény, melyet Olaszország 1874 óta nem tapasztalt. Ha továbbá egybehasonlitjuk az 1884 ik évi eredményt a megelőző öt év átlagosj&redményeivel, az tűnik ki, hogy a behozatal emelkedett 34*7 millió lírával, ellenben a kivitel csökkent 61 millióval. 1883-hoz képest a csökkenés az összforgalomnál 1458 lira, ebből esik a bevitelre 36*5, és a kivitelre 103 millió lira. Egyedül az állatok kivitelénél tett] a csökkenés 56 millió lirát (ebből Francziaországba 30 millió lírával kevesebb); holott búzában és rizsben a bevitel értéke emelkedett 23 millió lírával. Mindezekből kitűnik az,ijhogy akülforgalom csökkenése nem egyedül az osztrák-magyar monarchiában észlelhető, hanem átalánosan mutatkozó jelenség, mely még azon átalános jelleggel bir, hogy habár a hanyatlás kiterjedt ugy az árúk mennyiségére, mint azok értékére, —- a csökkenés az utóbbi tekintetben jóval felülmúlja a súlyban mutatkozó hanyatlást. Ha továbbá tekintetbe veszszük azt, hogy ezen forgalmi hanyatlás oly államok külforgalmában, jelesül kiviteli forgalmában is nyilvánul, melyek nem tartoznak a gabonakiviteli államok sorába, hanem épen ellenkezőleg oda vannak utalva, hogy belföldi szükségletük fedezésére gabonaneműeket tetemes mennyiségben bevigyenek, mint pl. Angliában, Francziaországban és a Németbirodalomban, önként azon következtetésre kell jutnunk, hogy az átalánosan, a többi főbb államokban is tapasztalt értékcsökkenés nemj'egyedül az agrártermén,yekf| sújtja, hanem tőle egyéb nyerstermények és ipargyártmányok semma#&4t&3í érintetlenül. 3*