Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.

Irományszámok - 1884-430. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról szóló 1882. évi XVI. törvényczikk módositásáról

430. szám. 173 tekintetében a külföldi bevitelre utalva. A mi belföldi kőanyagunk (a tüzállás tekintetében) a legmesszebb menő kivánalmakat is képes kielégíteni, csak ugy, mint a küiföldi, a mi leginkább onnan is kitűnik, hogy a külföldi gyárak a tűzálló nyersanyagot, mint agyagpalát stb.-t Ausztriából viszik ki földolgozás végett. Időközben Németország vámokat vetett a tűzálló épitési anyagokra és ha mindjárt a bevitel onnan a mi kivitelünket oda messze fölülmúlja is, minthogy kivitelre a mi gyárosaink közül az emiitett okoknál fogva csak kevesen gondolhatnak, ezen rendszabály mégis több osztrák gyárat, a mely a földrajzi fekvésnél fogva termékeit részben a szomszéd piaczokon volt eddig képes eladni, súlyosan érintett. Ha a német chamotte-ipar nem nélkülöz­hette a vámvédelmet, akkor annál inkább van erre a mi iparunk utalva. Az alak- és nagyságra nézve a tégla közönséges fogaimának megfelelő chamotte-kövekre nézve az eddigi vámmentesség helyett 50 krnyi vám javasoltatik^mely mindamellett az Olasz­országgal fönnálló kereskedelmi szerződés érvényének tartamára egyelőre csak ácalános vámtétel jellegévelgbirna, a szerződésileg megengedett vámmentesség mellett. Az egyéb chamotte-árúkra, mint csövek, ^lemezek, idomitott kövekre nézve 1 frtnyi vám van tervezve, mely megkülön­böztetés ezputóbbi árúknak bizonyos mértékek és minták után való nehezebb elöállithatásánál fogva ajánlható. E vámtétel azonnal leendő életbeléptetésének mi sem állana útjában. Az ide tartozó árúk ez idő szerint részben 50 krnyi vámmal vannak terhelve, részben vám­mentesek. Közönséges kőanyagból való padló-anyagokra (klinker stb.) és csövekre vonatkozólag (251. t. sz.) a törvényjavaslatban 50 krról 1 frtra való vámemelés van tervezve. Ugyanezen tétel alá volnának czélszerűleg a mázos agyagcsövek is sorolhatók, melyekre nézve azonban egyelőre a szerződés szerinti vámmentesség lenne föntartandó. Retorták-, olvasztótégelyek- és gyári czélokra szolgáló edényekre (251. b) szám), vala­mint közönséges kőanyagból való cserép- és graphitedényekre (252. a sz.) vonatkozólag hasonló­képen 50 krról 1 frtra menő vámemelés van tervezve. Ezek ugyanis nagyobb értékű, részben pedig a nyersanyag ritkább választékossága folytán nehezen elöállitható árúkat képeznek, melyekre nézve a vámtechnikai okoknál fogva is czélszerű az egyenlő vámtételt alkalmazni, a mely aránylag nem képez súlyosabb megterhelést. A 253. t. sz. módosítása a következőben áll. E szám alapján a finom kályhák eddigelé 3 frttal vámoztattak, mig a közönséges minőségűek szerződés szerint vámmentességben része­sültek. Nem forog fenn semmi ok sem, a finomabb minőségű kályhák behozatalát kedvezmény­ben részesíteni, minthogy a mi belföldi iparunk e tekintetben kitűnő termékeket állit elő és semmi szükség sincs külföldi kályhák behozatalára. Épen azért ajánlatos külföldi törvényhozások mintájára, pl. Németországéra, a finom kályhák külön osztályozásától eltekinteni, mi által azok a külön meg nem nevezett agyagárúk közé (a 254. t. sz. alatti, az egyszínű kályhák legnagyobb részére vonatkozó 5 frtnyi vámtétel alá) soroltatnának. Az eddigi 3 frtos kedvezményes vám­tétel csakis a közönséges kályhákra nézve volna az átalános vámtarifában fentartandó, minek csupán az Olaszországgal fennálló kereskedelmi szerződés tartamára való érvényességénél fogva semmi fontosabb jelentősége nincs. Ettől eltekintve ugyan e tarifaszám alá — 3 frt vámmal — soroltattak az épületekkel való dh\itmények is, melyek eddigelé a téglaárúk tétele alá tartoztak. Ámbár e változás sem fog, az Olaszországgal fennálló szerződés folytán, azonnal életbe léphetni, mégis kívánatosnak látszott, hogy a mostani tarifában fennálló visszásság, mely szerint ugyanis a kétségtelenül magasabb értékű építkezési díszitmények, melyek az anyag gondosabb feldolgozását, bizonyos minták után való megmunkálást stb. tételeznek fel, a közönséges téglákkal helyeztetnek egy fokra, — legalább az átalános tarifában mellőztessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom