Képviselőházi irományok, 1884. XIII. kötet • 427-445. sz.
Irományszámok - 1884-429. Törvényjavaslat, az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbitásáról
429. szám. 9 >A hajózási illetékek mindkét államterület kikötőiben egyenlő szabályok szerint fognak kiszabatni; kivétetnek e részben a tisztán helyi természetű illetékek, milyenek a bizonyos kikötőrészek és a révkalauzok használatáért fizetendő illetékek, továbbá a tengerészsegélyalapok javára szedett díjak.« , 7 A VI. csikk utolsóelőtti bekezdése a következőképen módosittatik: •• '••••,. •'• >Az »osztrák-magyar Lloyd« czég alatt fennálló tengeri postaszállító és hajózási válr lala,t, a Lloyddal fennálló szerződés érvényének ideje alatt és a szerződés megújítása esetében az új szerződés tartama alatt is, a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti, kereskedelmi és postaügyekben a két kereskedelmi mjnisterrel, illetőleg a magya? közlekedési ministerrel egyetértőleg fog eljárni.* .. .. A XI. csikk a következő határozatokkal toldatik meg: ' »A közös vámvonalon át kivitt, adó alá vetett tárgyak után járó , adóvisszatéritések, illetőleg adóleirásök a magyar korona országai, továbbá a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, valamint az 1879. évi LII. törvényczikk értelmében a közös vámterületbe beolvasztott tartományok: Bosznia és Herczegovina által egyelőre közösen, utólagos leszámolás és megterhelés mellett, a következő határozatok szerint fedezendők. A magyar korona országainak, továbbá a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, valamint Bosznia és Herczegovina tartományoknak, az emiitett adóvisszatéritések, illetőleg adóleirásök tekintetében való megterheltetése minden egyes adóágra nézve, melyre ezen adóvisszatéritések, illetőleg adóleirásök vonatkoznak, tudniillik a sörtermelés után járó fogyasztási adóra a zárt városokban beszedett söradópótlékot kivéve, továbbá a szesztermelés után járó fogyasztási adóra és a répaczukortermelés után járó illetékre nézve elkülönítve, oly módon vitetik keresztül, hogy mindegyik fél az egyes naptári évben fizetett adóvisszatérítéseknek, illetőleg adóleirásoknak annyi százalékát tartozik viselni, a hány százalékát teszi ki a saját részlete, az ugyanazon naptári évben az illető adónemben valamennyi fél által elért összes nyersjövedelemnek. Nyersjövedelemnek azon adóösszegek tekintetnek, a melyek az illető naptári évben a kérdéses adónemben készpénzben vagy váltókban befolytak, miután azokból az üzletakadályok folytán visszatérített adóösszegek levonattak. Az adóvisszatéritések, illetőleg adóleirásök iránti végleges leszámolás és kiegyenlítés évenkint legkésőbb 12 hónappal az illető naptári év lefolyta után, a megvizsgált zárszámadás alapján történik. Mindazonáltal havonkint ideiglenes leszámolások fognak megejtetni és pedig azon arány szerint, mely az azt mindenkor közvetlenül megelőzött végleges évi leszámolásnak alapjául szolgált.« A XII. czikk első bekezdésének második része következő új szövegezést nyer: ^Mindkét kormány kötelezi magát arra, hogy közvetlenül a vám- és kereskedelmiszövetség megkötése után bizottságot fog kiküldeni a végből, hogy ez azon előkészítő intézkedések felett tanácskozzék, melyek arra nézve szükségesek, hogy kedvező pénzügyi helyzet beálltával a monarchiában a készpénzfizetés helyreállítása lehetővé váljék. A valuta helyreállításával behozandó új érték >osztrák-magyar érték« elnevezést fog viselni.* A XX. csikk utolsó bekezdése elmarad. KÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. XIII. KÖTET. ' 2
