Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-407. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztése és a telekkönyvi rendeletek pótlása és módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatra

190 407. szám. 17. §. A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be továbbá: ha az ingatlan nyilvánkönyvön kivül több átruházásnak képezte tárgyát, és ezen átruházások mindenike szabályszerű okirattal, vagy a 15. §. értelmében teendő beismeréssel nem igazoltatik ugyan; de az, hogy a kérdéses ingatlan a telekkönyvi tulajdonos vagy igazolt örököse vagy hagyományosa (15. §.) által átruháztatott, legalább is telekkönyvi előjegyzésre alkalmas okirattal, vagy a 15. §. értelmében az átruházó szóbeli nyilatkozatával igazoltatik, a további átruházásról hiányzó okiratok pedig a helyhatóságnak azzal a nyilatkozatával pótoltatnak, hogy az illető átruházásról tudomással birnak, s ezen felül a helyhatóság és a bizalmi férfiak bizonyítják, hogy az igénylő az illető ingatlannak tényleges birtokában van. 18. §. A tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be végre: ha a telekkönyvi tulajdonos legalább 3 év előtt elhalt, vagy holléte legalább 3 év óta nem tudatik, és a helyhatóság igazolja, hogy tudomással bir azon egy vagy több átruházásról, a melyek által a tényleges birtokos a kérdéses ingatlant megszerezte, s egyszersmind a helyhatóság és a bizalmi férfiak által az is igazoltatik, hogy a tényleges birtokos maga, vagy ő és birtokeiődei legalább 10 év óta az ingatlannak békés birtokában vágynak. Ha a telekkönyvi tulajdonos holléte nem tudatik: a tényleges birtokos tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha a helyszini működés .befejezéséig a telekkönyvi tulajdonos a bejegyzésnek ellent nem mond. A telekkönyvi tulajdonos által a bejegyzés eszközlése után, valamint a telekkönyv tulajdonos jogutóda által előterjesztett ellentmondás hatályáról az 53., 61., 63. és 64. §-ok intézkednek. 19. §. Tényleges birtokosnak a jelen törvény értelmében az tekintetik, a ki az ingatlant élők közötti jogügylettel vagy öröklés folytán megszerezte, és azt mint sajátját birtokában tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincsen. 20. §. A 15—18. §§. eseteiben előbb a telekkönyvi tulajdonos tulajdonjogának bejegyzése vezettetik át, és azután külön tétel alatt a tényleges birtokos tulajdonjoga jegyeztetik be. A 15—18. §§, szerint bejegyzendő tényleges birtokosnak kizárólagos, vagy több ilyen tényleges birtokosnak közös tulajdonát képező ingatlanok, ha különben az 5. § feltételei fenforognak is, egy betétbe csak akkor vehetők fel, ha mindezek az ingatlanok egy telekkönyvi tulajdonosnak kizárólagos, vagy több telekkönyvi tulajdonosnak közös tulajdonául vannak a telekjegyzőkönyvbe felvéve. 21. §. A G. lapra csak a meg nem szűnt tételek és az azokra vonatkozó további bekeblezések, előjegyzések és feljegyzések, és pedig első sorban a jelzálogiiag átkeblezett tételek azzal az elsőbbséggel és tartalommal szó szerint jegyeztetnek be, a mint az illető telekjegyzőkönyv C/a. és G. lapjain előfordulnak. Ha a tehertételek a telekjegyzőkönyvi bejegyzések szerint az A. lapon felsorolt jószág. testeknek csak némelyikére terjednek ki, — ez a G. lapon a terhelt jószágtest szabatos megjelölésével kiteendő; abban az esetben pedig, ha valamely tehertétel az ingatlannak előbb valamely tulajdonostársat illetett jutalékát terheli, az eredeti kötelezettnek neve, valamint esetleg azon hányad is kiteendő, a mely a terhelt jószágtestből az eredeti kötelezettet mint tulajdonostársat a zálogjog bejegyzése idejében tulajdonjogilag illette.