Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-407. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztése és a telekkönyvi rendeletek pótlása és módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatra

182 407. szám A 75. §. a már fentebb okadatolt álláspontból kiindulva, a telekkönyvi rendeleteknek módosításaira vonatkozó, tüzetesen körülirt felhatalmazást tartalmazza. E részben a bizottság mellőzendőnek találva azon kérdéseket, a melyek a gyakorlati élet követelményeinek figyelembevétele mellett sürgőseknek nem mutatkoznak, a törvényjavaslat keretéből az 56., 58., 66., 70. és 72. §-ok rendelkezéseire szorítkozott, az utóbb emiitett 72. §. tartalmát azonban azon lényeges változtatással vonta be a meghatalmazás körébe, hogy az eredeti érvénytelenség alapján a telekkönyvi rendeletek 148. §-a értelmében indítandó kereset bejelentésének határidejét 15 nap helyett 60 napban, a kereset megindítására szolgáló határidőt pedig 60 nap helyett 6 hónapban állapította meg. A határidők ezen meghosszabbítása a telekkönyvi hitel szempontjából lényeges kifogás alá alig eshetik: a jogbiztonság szempontjából pedig ezen határidőknek oly megrövidítése, mint a törvényjavaslat tartalmazta, aggályosnak mutatkoznék. Hangsúlyozandónak tartja itt a bizottság azt is: hogy az eredeti érvénytelenség alapján indítandó törlési keresetek határidejének megrövidítése tárgyában a felhatalmazás alapján kibocsátandó ministeri rendeletbe a körülményeknek megfeleld átmeneti rendelkezéseket felvenni, valamint administrativ utón a megfelelő intézkedéseket tenni leend szükséges a végből, hogy az e tárgyban kibocsátandó ministeri rendelet a lehető legelterjedtebb módon hozassák köztudomásra. Szükségessé teszi ezt azon körülmény, mert a törlési keresetnek a kiszabott határidőben való meg nem indítása helyrehozhatlan jogsérelemmel jár. A törvényjavaslat keretén kivül azonban a bizottság az igazságügyministernek a telekkönyvi rendeletek módosítása és pótlása tárgyában adandó meghatalmazást a gyakorlati élet sürgős követelményeinek megfelelően, több új tárgyra kitérj esztendőnek találta. A 75. §. második pontjában adott felhatalmazás a 9. §-nál előadott indokok figyelembevétele mellett szükséges azért, mert egyes vízrendezési társulatoknak érdekében fekszik, hogy az ártérbirtokoknak a fensíki birtokoktól való elkülönítése a telekkönyvi betétek szerkesztése előtt, a mi némely helyeken a 24. §. rendelkezéséből folyólag egy évtizedet is meghaladó időt fog igénybe venni, a telekjegyzőkönyvekben is keresztülvihető legyen. Másfelől pedig szükséges intézkedni azon irányban is, hogy ott, a hol a betétek szerkesztéséig az ártérfejlesztés oly módon eszközölve nem lett, hogy az egyes ártéri részletek biztosan kimutathatók lennének, utólagosan az ár tér fejlesztésnek ily módon való eszközlése után legyen az ártérbirtok a fensíki birtoktól oly módon elkülöníthető, a mint ezt a 9. §. a betétek szerkesztése alkalmával való elkülönítésre nézve előírja. A dolog természetéből folyik, hogy ezen előleges vagy utólagos ártérelkülönités költségeit az illető vízrendezési társulat, esetleg egyes ártérbirtokosok kérelmére eszközlött elkülönítés esetében, az illető ártérbirtokosok tartoznak viselni. Nagyfontosságú közgazdasági érdek köreteli a telekkönyvi rendeleteknek azon pótlását, a melyre a 75. §. harmadik pontja értelmében adandó felhatalmazás vonatkozik. A Magyarországnak a Királyhágón inneni részében hatályban levő id. törvénykezési szabályok VII. része I. fejezetének 1. §-a azt rendeli, hogy a törvényhozás máskénti rendelkezéséig a földbirtokos beleegyezése nélkül kőszén kutatására való engedély, annál kevésbé bányászati adomány a bányahatóságok részéről senkinek se adassék. Az ellenkező bányajogi törvényhozással kapcsolatban keletkezett telekkönyvi rendeletek azonban nem nyújtanak biztos módot arra, hogy az, a ki a földbirtokostól a kőszénkutatási és kőszénbányanyitási jogot megszerezte, ezen jogát azonnal oly absolut hatálylyal biztosithassa, hogy e joga az ingatlan későbbi tulajdonosa ellenében is feltétlen hatálylyal birjon. A polgári