Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.
Irományszámok - 1884-407. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztése és a telekkönyvi rendeletek pótlása és módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatra
407. szám. 175 az ingatlan az örökhagyóról az örökösre vagy a hagyományosra közvetlenül átirassék, hanem fontos azon szempontból is, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy a telekkönyvi bejegyzés és a jogszerű tényleges birtoklás közötti eltérés az esetek nagyobb részében arra vezethető vissza, hogy az örökös vagy hagyományos a nevére át nem irt ingatlant eladja s azután az átíratással nem törődik, és az ingatlan több kézen megy keresztül, esetleg újabb örökösödés is áll be; a telekkönyvben pedig az ingatlan még mindig a rég elhalt első örökhagyó tulajdonául van bejegyezve. Ebből keletkeznek azután a bonyodalmak és a perek, melyek mind arra vezethetők vissza, hogy az öröklés folytán való előző birtokváltozás telekkönyvezve nem lett. Az igazságügyi bizottság nem is késik azon meggyőződésének kifejezést adni : hogy az öröklési eljárás oly módon szabályozandó, hogy ott, a hol a hagyatékhoz ingatlanok is tartoznak és az örökösök a törvényben megállapítandó határidő alatt az öröklés tárgyát képező ingatlan átíratására szükséges lépéseket meg nem teszik, a hagyatéki eljárás hivatalból legyen megindítandó és lefolytatandó. Ezen reformot a bizottság nem tartja a jelen törvényjavaslat keretébe beilleszthetőnek; mert az czélszerűen csak az öröklési eljárásnak különben is kívánatos gyökeres új szabályozásával kapcsolatban, oldható meg. De reá mutat a bizottság e megoldásra azért, mert ezzel, csakis ezzel véli biztosithatónak azon czélt, hogy a telekkönyvi bejegyzés és a jogszerű tényleges birtoklás között az összhang a jövőben lehetőleg fentarthato legyen; s tekintettel az e tárgybeli előmunkálatokra, azon reményét fejezi ki a bizottság, hogy akkorra, a midőn a betétek szerkesztésének jelentékeny előrehaladása ezt szükségessé fogja tenni, az öröklési törvénynek megalkotása s az öröklési eljárásnak a fentebbi kívánalom érvényre emelése mellett való gyökeres új szabályozása eszközölhető leszen. Ezzel azon czél, melyet a jövőre nézve a törvényjavaslat helyesen tűzött ki, de a melynek elérésére választott eszközök a bizottság nézete szerint eredménytelenek fognának maradni, lehető hatályosan leend biztosítva. Ezekben foglaltatnak azon főbb szempontok, a melyek a bizottságot a törvényjavaslat tárgyalásánál vezették, s a melyekből folyólag a bizottság a törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadva a részletes tárgyalás során több intézkedéseiben lényegesen módositandónak találta. A részletes tárgyalás során átdolgozott törvényjavaslatot a bizottság újabban szövegezve V. alatt mutatja be, s azt ezen alakban a t. háznak elfogadásra ajánlja. A részletes módosítások indokolására a fentebb előadottakon kívül a bizottság a következőket emeli ki. Az 1-ső §-ból (ministeri javaslat 1. §.) a bizottság kihagyta azon rendelkezést, hogy a betétek a telekjegyzőkönyvek közzététele alkalmából kibocsátott hirdetményi határidő után szerkesztendők, s ezen rendelkezést, mint csupán az eljárás megkezdésének időpontjára vonatkozót, a 24-ik §-ba (min. jav. 20-ik §.) helyezte át. A 2-ik §. (min. jav. 2-ik §.) második bekezdését a bizottság oda módosította, hogy azon elvi rendelkezést vette fel a törvénybe, miszerint minden ingatlan annak a községnek telekkönyvi betéteibe veendő fel, a mely községhez az ingatlan közigazgatási beosztás szerint tartozik. Tekintettel arra, hogy a törvény szerint minden ingatlannak valamely községhez kell tartozni: ezen egyszerű megoldás czélszerűbbnek mutatkozik, mint az, hogy a betéteknek az illető község telekkönyvéhez való csatolása a kir. igazságügyministernek esetről-esetre való intézkedésétől tétessék függővé. A 3-ik §. (ministeri javaslat 3-ik §.) 2-ik bekezdéséből a bizottság azt, hogy a betétek A) lapjára az illető jószágtestnek az időközben befejezett úrbéri rendezési ügyben kimondott jogi természete is bejegyeztessék, azért hagyta ki, mert ez a betétek szerkesztésénél az úrbéri rendezési ügyek folytonos figyelemben tartását tette volna szükségessé, és ez által a betétek szerkesztését megfelelő haszon nélkül felette megnehezítette volna.
