Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.
Irományszámok - 1884-405. Törvényjavaslat, a mult évekből származó pénztári hiányok edezéséről
148 405. szám. bizottsági előadó, titkár, szolga illetményei, a hivatalos helyiségek bére és egyéb állandó dologi kiadások vesznek igénybe, 5,000 frt pedig a magyar tudományos akadémiának régészeti kiadványokra szolgáltattatik ki. Marad tehát 5,000 frt, mely összegből az ország nagy számú műemlékeinek felkutatási, felvételi, lerajzolási s helyreállítási költségeit fedezni lehetetlen. És ha a szóban levő javadalomnál számbavehető túllépések csakis az 1884. és az 1885. évi előirányzatnál mutatkoznak, ennek oka az, hogy az ország legnevezetesb műemlékei: a budavári koronázási templom, a kassai székesegyház, a bártfai templom és egyéb műemlékek helyreállítási költségei, melyek már számos százezret tesznek, nem az államkincstárból, hanem a vallás-alapból fedeztettek. A vallás-alap azonban szemben azon nagy kiadásokkal, melyek reá saját közvetlen rendeltetéséből haramiának, nincs ez idő szerint azon helyzetben, hogy az ország műemlékeire még több áldozatot hozzon. A vallás-alap 1884. és 1885. évi költségvetéseiben még jelentékeny összegek voltak a budavári és kassai templom restaurálására felvéve, melyek rendes körülmények között helyreállítási költségek fedezésére elégségesek is lettek volna. De az 1884. évben a kassai dómot az országgyűlés elé terjesztett évi jelentésben előadott okoknál fogva az összeomlás veszélye fenyegette és ennek megelőzése rendkívüli biztosítási intézkedéseket és ezek foganatosítása nagy költségeket igényelt, melynek fedezete a vallásalap költségvetésében nem lévén tekintettel az 1881. évi XXXIX. t.-cz. világos rendelkezésére, mellözhetlenül szükségessé vált, hogy a fenyegető catastropha elhárítására szükséges költségek az államkincstár terhére kiutaltassanak. Ebben fekszik magyarázata az 1884. és 1885. évi túllépésnek, melyet a műemlékek fentartásáról szóló törvényczikk rendelkezései igazolnak. A műemlékek helyreállításának költségei a műemléki alapból lennének fedezendök, mivel azonban ezen alap a valóságban még nem létezik, szükségképen be kellett állni azon következménynek, hogy midőn a vallás-alap költségvetésében a kassai székesegyház helyreállításának ezen alapot különben sem terhelő költségei fedezetet már nem találtak, az ország ezen egyik legnevezetesb műemlékének megmentése végett foganatosítandó munkálatokra szükséges összegek a műemlékek fentartásáról szóló idézett törvényczikk rendelkezéseinek figyelembevételével az államkincstár terhére utaltassanak ki, még ha ez által a műemléki javadalomnál az előirányzathoz képest túllépés is áll elő. Minthogy azonban a már kormányilag jóváhagyott s az országgyűlés elé terjesztendő tervezet szerint legközelebb kibocsátandó sorsjegy-kölcsön segélyével a műemléki alap létesülni s ez által a műemlékek helyreállítási költségeire viszonyainkhoz mérten elégséges fedezet fog rendelkezésre állani, a műemléki javadalomnál jövőre a túllépés szüksége többé elő nem fog fordulni. A népnerelési tanfelügyelöségek rovatánál 200,000 frt előirányzattal szemben áll 209,583 frt 46 kr. tényleges kiadás, vagyis a túllépés itt 9,583 frt 46 kr. Ezen túllépés indokolásául mindenekelőtt föl kell említeni: hogy ugy a tanfelügyelöségi személyzet járandóságainak fedezésére az 1885. évre előirányzott 171,280 frt, valamint a tanfelügyelöségek dologi kiadásaira fölvett 35,100 frt, együttesen 206,380 frtnyi összeg a tényleges szükségletnek megfelelően megállapított fix tételekből alakulván, abból általános megtakarítások czímén a fennálló pénzügyi gyakorlat értelmében levonandónak tervezett 6,380 frt megtakarítása ezúttal lehetetlennek bizonyult, sőt azon felül még 3,Í03 frt 46 kr. költségtöbbletet kellett igénybe venni.
