Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.
Irományszámok - 1884-405. Törvényjavaslat, a mult évekből származó pénztári hiányok edezéséről
146 405. szám. Ezen kimutatás I— VII. tételei szerint az 1885-ik évre a népneveiéire megszavazott A) Elemi iskolák szükségleteiből: Az 1. a), b), c) tételek. Az 5., 6., 7. és 8. rovatokban, valamint a B) felső nép- és polgári iskolák; a 9. a), b), a 10. a), b), a 11. rovatokban a túllépések összege együtt 574,468 frt 78 krttett. Ezek ellenében azonban az A) alatti 2. a), b) rovataiban; valamint a 3. és 4-ik rovatok alatt megszavazott összegekből összesen hitelmaradványként mutatkozott 61,916 frt 73 kr. melyet, ha a túllépési összegből levonunk, valóságos túllépésül marad 512,552 frt 05 kr. Ezek szerint a fenn előadott okok miatt, különösen azon okból is, hogy az 1885-iki költségvetés terhére 932,778 frt 89 kr. jött át az 1884-ik évben fedezetlenül fenmaradt költségből állott elő az 513,649 frt 54 kr. túllépés összege. Az iparos tanulók iskolái részére az 1885. évi költségvetésben előirányzott 30,000 írttal szemben tényleg kiutalványoztatott 56,071 frt 67 kr., minélfogva 26,071 frt 67 kr. túlkiadás merült fel. Az »iparos tanulók iskolái* rovat alatt megszavazott 30,000 frt összegből ugyanis levonva az iparos tanulók iskoláinak felügyeletével megbízott ministeri biztos 3,400 frt illetményét és tollnokának 600 frt díját, valamint a budapesti iparos tanulók iskolái segélyezésére megállapított 6,000 frtot, a fenmaradó 20,000 frtból kellett volna az ország összes segélyezésre szoruló iparos tanoncziskoláit kielégíteni. Azonban ezen Összeg az év közben felmerült szükséglettel szemben csekélynek bizonyult. Bármennyire szigorú mértékkel szabatott meg az egyes iskoláknak adott segély : és utasíttattak a községek és a városok e czélra felhasználható jövedelemforrásaik teljes kimerítésére, a kimutatott túllépés elkerülhető nem volt, ha csak a kért segélyek, a mellett, hogy tetemesen leszálíittattak, még a legtöbb iskolától meg nem vonattak volna, pedig ez által az iskolák biztos megszűnése az elégséges anyagi eszközök hiányában bekövetkezett volna. A tanoncziskolák szervezése az állandó ministeri biztosi állomás szervezése után az 1884. évi XVII. t.-cz. 80. §-a alapján erélyesen folytattatott az 1885. évben, ugy hogy a folyó 1886. évben az idézett törvényczikk alapján kötelezhető községekben remélhetőleg kivétel nélkül már fennállni és működni fog az iparos tanoncziskola. Az iskolák létesítésénél elért ezen kiválóan kedvező eredmény által fokozottabb mértékben terhelték a segélyezések költségei a közoktatási tárczát. 98 iparos tanoncziskolát kellett az 1885. évben segélyezni. Ezek közül a brassói állami iparos tanoncziskola összes költségeit az állam, mint iskola-fentartó kényszerült viselni, mig a többiekre nézve a városok és községek az 1884. évi XVII. t.-cz. 87. §-ában nyert engedély alapján kérték a segélyt és ezen segélyezések évről-évre tetemesen emelkednek, mert eltekintve attól, hogy új iskolák állíttatnak fel, a már meglévők is fejlesztetnek fokozatosan, a magasabb osztályok megnyíltak s a tanonczok iskoláztatásában kifejtett üdvös szigor által a tanulók száma emelkedett párhuzamos osztályok nyitása és új tanitókalkalmazása volt szükséges. Az alig fejlődésnek indult iparos oktatás létérdeke követelte meg a rendelkezésre állott javadalom túllépését, sőt e mellett is több község és város nem volt képes fedezni az iparos tanoncziskola költségeinek azon részét, mely a rendelkezésükre állott jövedelem és az államsegély felhasználása után fenmaradt. Az itt előállott túllépést terheli az iparos tanoncz-iskolák felügyeletével megbízott mínisteri biztos részére 1885. évre utalványozott 1,200 frt úti átalány is.
