Képviselőházi irományok, 1884. XII. kötet • 397-426. sz.

Irományszámok - 1884-405. Törvényjavaslat, a mult évekből származó pénztári hiányok edezéséről

114 405. szám. Közvetlenül külföldről importáltatott 1885. év folyamában 322 drb nyugati faj szarvasmarha, egészben 104,020 frt 91 kr. kiadással, mely kiadás a külföldi szállításra eső, mintegy 6,800 frt költség hiányával a kincstárnak visszatérülni fog, — de ezen visszatérítésből 1885. évi rendes bevételként csak 42,422 frt 71 kr. számoltatott el, a többi 1886. és részben csak 1887. évben válik esedékessé s ezen években fog elszámoltatni, s igy, ha az egész eladási ár az 1885. évi szolgálat javára vétetett volna bevételi előírásba, akkor a rendes bevételek többlete mintegy 40,000 frttal haladta volna túl a kiadásoknál beállott túllépést. Ezen felül az év folyamában többrendbeli oly intézkedések foganatosíttattak, melyek a közgazdászat és a gazdasági szakoktatás érdekében elodázhatok nem voltak, noha azok költségeinek fedezéséről előre gondoskodva nem volt; nevezetesen a) a szentimrei föld mívesiskola felállítása foganatba vétetett s félévi haszonbér és 27 drb tenyészszarvasmarha beszerzésére circa 11,900 frt kiadás eszközöltetett; b) az istvántelki gyermekmenhely-kert telepének berendezésére és felszerelésére 4,800 frt segély; c) a tejgazdasági felügyelőség működési köre jelentékenyen tágasbittatott. Az ország több részében alakultak tejgazdasági szövetkezetek, melyeknek megfelelő szervezése, s az üzlet megindítása czéljából a felügyelő mellé segéd-munkaerők alkalmaztattak. Jelentékeny részt vett ezen felügyelőség az országos kiállításban s a tejcsarnok berendezése, s működésben tartása nem várt kiadást vont maga után; d) az összes gazdasági tanintézeteknél és földmívesiskoláknál ösztöndíjas gyakornoki állomások szerveztettek oly czélból, hogy az ilykép kiképzett egyének a tanintézeteknél üresedésbe jövő, illetőleg újból felállított intézeteknél szervezendő állomásokon alkalmaztathassanak. Hasonló ösztöndíjak engedélyeztettek végzett gazdászok részére az állatorvosi tanintézeti tanfolyam elvégezhetése czéljából, mely kiadások az e czélra rendelkezésre álló hitel irányában jelentékeny többköltséget idéztek elő. e) A gazdasági szakirodalom terén nyilvánuló lendület nagyobb mérvben tette szükségessé gazdasági szaklapok segélyezését, tankönyvek és szakmüvek kiadatásának gyámolitását; f) a kultúrmérnöki intézmény folytonos terjedésével karöltve jár ideiglenes munkaerők, s a rétmesterek létszámának szaporítása, az öntözési és lecsapolási munkálatok vezetésével megbízott mérnököknek folytonos kiküldetése, a mi ideiglenes munkadíjakban, műszereknek, rajzeszközöknek s irodai szerelvényeknek beszerzésénél, s útiköltségekben jelentékeny többköltséget idézett elő. A rétmesterek létszámának növekedése növelte a kassai rétmesteri iskola fentartási költségeit, s azoknak a téli munkaszünet alatt élvezett segélydíját. A kultúrmérnöki intézménynek oly lényeges tényezői a rétmesterek, hogy azokat az ügynek állandóan megnyerni elodázhatlan kötelesség volt. E czélból külön nyugdíjalap létesíttetett oly módozatok mellett, mint a néptanítók nyugdíjalapjánál törvényesen fennáll. Számítás szerint a rétmesterek saját díjfizetése fedezni fogja az alapszabályszerü nyugellátásokat, mindazonáltal, hogy az alap, mely a magyar földhiteiintézet kezelése alatt áll és 1885. év végével 5,500 frt tőkével rendelkezett, — épen kezdetben lehetőleg megerősödjék, — 2,000 frt államsegélyt engedélyeztem az alap részére, s ezt lehetőleg még néhány éven át ismételni szándékozom. A jelzett okok a kulturmérnökségnél 13,247 frt 927» kr. hiteltúllépést idéztek elő. g) Borászat rovaton beállott 17,947 frt 02V* kr. hiteltúllépést részben az országos kiállítás idézte elő, a melyen a borászati kormánybiztosság s a központi mintapincze specziá<J